A világ 2014-ben

Január

1.: Az Európai Unióban megnyílt a szabad munkavállalás lehetősége Románia és Bulgária állampolgárai előtt, Lettország pedig bevezette az eurót.
21.: Megkezdődtek Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai.
22.: Összecsapások törtek ki Kijev belvárosában a rohamrendőrök és a Viktor Janukovics ukrán elnök ellen tüntető nyugatbarát erők között, miután a parlament a gyülekezés és a szólás szabadságát korlátozó törvényeket szavazott meg. A jogszabályokat 28-án visszavonták, és lemondott Mikola Azarov miniszterelnök.

Február

7–23.: Az oroszországi Szocsiban rendezték meg a XXII. téli olimpiát.
18.: Kijevben rohamrendőrök támadtak a kormány ellen tüntető tömegre, az összecsapások a következő napokban száznál több áldozatot követeltek. 22-én a parlament leváltotta az Oroszországba menekült Janukovicsot, az ideiglenes államfő Olekszandr Turcsinov, a kormányfő Arszenyij Jacenuk lett.
25.: Romániában a liberálisok kilépésével felbomlott a kormánykoalíció. A szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormánya a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bevonásával március 4-én alakult meg. November 27-én az RMDSZ bejelentette, hogy kilép a kormányból, a végső döntést december 13-án hozta meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

Félmeztelenre vetkőzött ukrán férfi szólítja fel távozásra a helyi ukrán katonai bázisnál posztoló orosz katonákat a Krím-félsziget déli csücskénél fekvő Balaklavában. Fotó: EPA
Március

2.: A moszkvai parlament felhatalmazása alapján orosz katonák ellenőrzésük alá vonták az Ukrajnához tartozó, de oroszok lakta Krím-félszigetet, amelynek parlamentje március 6-án elvi döntést hozott a csatlakozásról Oroszországhoz. A március 16-i népszavazáson ezt a voksolók 96,77 százaléka támogatta, és az orosz parlament is jóváhagyta. A nemzetközi közösség és az ENSZ által is törvénytelennek minősített lépés után a Szovjetunió felbomlása óta a legsúlyosabb diplomáciai válság alakult ki Moszkva és a nyugati nagyhatalmak között. Március 6-án az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat rendelt el Oroszország ellen, ezeket az év során többször szigorították. Válaszul Oroszország embargót vezetett be az ellene szankciót alkalmazó államokból származó élelmiszer-ipari termékekre.
A 86. Oscar-gálán a 12 év rabszolgaság című brit alkotás lett a legjobb film, az ausztrál Cate Blanchett lett a legjobb női, az amerikai Matthew McConaughey a legjobb férfi színész.
8.: Nyom nélkül eltűnt a Malaysia Airlines légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó utasszállító gépe, fedélzetén 239 emberrel.
16.: Szerbiában az előrehozott parlamenti választást a kormányzó jobbközép koalíció nyerte meg. Az április 27-én megalakult, Aleksandar Vucic vezette kormánynak a Vajdasági Magyar Szövetség is tagja lett.
29.: Szlovákiában a független Andrej Kiska nyerte az elnökválasztást Robert Fico kormányfővel szemben.

Április

7.: A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok kikiáltották a független donyecki és luhanszki „népköztársaságot", ezután a kijevi vezetés „terrorellenes" hadműveletet indított ellenük. A két szakadár területen május 11-én népszavazáson a többség a függetlenségre voksolt, majd november 2-án „parlamenti választásokat" rendeztek, amit egyedül Oroszország ismert el legitimnek.
15.: Egy év közhasznú munkavégzésre ítélte Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőt egy bíróság. (A 78 éves Berlusconit 2013-ban adócsalásért elítélték, és kizárták a törvényhozásból.)
16.: Dél-Korea nyugati partjainál elsüllyedt egy komphajó, a 300 halálos áldozat többsége középiskolás diák volt.
27.: Ferenc pápa nyolcszázezer hívő előtt avatta szentté két elődjét, XXIII. János és II. János Pál pápát.
30.: Irakban megrendezték az amerikai kivonulás utáni első parlamenti választásokat.

Május

21.: „Törvénytelen gazdagodás" miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték Hoszni Mubarak volt egyiptomi államfőt. Mubarakot egy másik perben november 29-én nem találták felelősnek több száz tüntető meggyilkolásáért a 2011-es forradalom idején.
22–25.: Az EU 28 tagállamában megrendezték az európai parlamenti választásokat. A legerő-
sebb frakció a jobbközép, kereszténydemokrata Európai Néppárt maradt, előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők.
25.: Ukrajnában már az elnökválasztás első fordulójában győzött a milliárdos Petro Porosenko, az UDAR párt jelöltje.

I. János Károly és VI. Fülöp. Fotó: Reuters/Juan Medina
Június

2.: Rámi Hamdalláh vezetésével megalakult a szakértőkből álló palesztin egységkormány, amelynek felállításában a Ciszjordániát irányító mérsékelt Fatah és a Gázai-övezetet uraló radikális iszlamista Hamász mozgalom egyezett meg. A kabinet hivatalba lépése miatt Izrael megszakította a palesztinokkal folyó tárgyalásokat.
8.: A bolgár kormány felfüggesztette az orosz földgázt az európai piacra szállító Déli Áramlat vezeték bolgár szakaszának építését. (Az Európai Bizottság szerint a terv sérti az uniós szabályokat, amelyek tiltják, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték-tulajdonosok is legyenek.) Június 24-én aláírták az osztrák, majd július 8-án szerbiai szakasz megépítéséről szóló megállapodást, az orosz Gazprom november 24-én közölte, hogy decemberben megkezdődik a Fekete-tenger alatti szakasz építése. December 1-jén Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország „az Európai Unió ellenkezése miatt" nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat építését, az energiahordozókat másfelé irányítják.
18.: Lemondott az 1975 óta uralkodó I. János Károly spanyol király, a trónon fia, Fülöp herceg követte.
26–27.: Az Európai Tanács brüsszeli ülésén addig példátlan módon szavazás után jelölte Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság elnökének, Junckert csak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatta. Junckert július 15-én választotta meg az Európai Parlament.

Július

1.: Strasbourgban megalakult az új összetételű Európai Parlament, amelynek elnökévé két és fél évre a német szociáldemokrata Martin Schulzot választották meg.
7.: Ferenc pápa bocsánatot kért a papok által elkövetett szexuális visszaélések áldozataitól.
8.: Izrael hadműveletet kezdett a Gázai övezetben, hogy csapást mérjen a területet uraló Hamász iszlámista szervezet „terror-infrastruktúrájára", és csökkentse az Izraelre irányuló rakétatámadások számát. A többször bejelentett fegyvernyugvások rendre összeomlottak, a tartós tűzszüneti egyezményt egyiptomi közvetítéssel augusztus 26-án kötötték meg. Az offenzíva során 1867 palesztin, többségében civilek, izraeli oldalon 64 katona és 3 polgári lakos vesztette életét.
13.: Németország labdarúgó- válogatottja negyedik világbajnoki címét szerezte meg, miután a brazíliai világbajnokság döntőjében 1–0-ra legyőzte Argentínát.
17.: Ukrajnában, az orosz szakadárok által ellenőrzött területen lezuhant egy malajziai utasszállító repülőgép, 280 utasa életét vesztette. A háborús viszonyok miatt hetekkel később kezdődött vizsgálat szerint a nemzetközi légifolyosón haladó gépet rakétával lőtték le, Kijev és a szakadárok ezzel egymást vádolták.

Egy nő sétál gyermekével a lelőtt maláj utasszállító gép roncsai mellett Ukrajnában. Fotó: AP/Dmitrij Loveckij
Augusztus

7.: Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező informatikus tartózkodási engedélyt kapott Oroszországban.
8.: Az amerikai légierő végrehajtotta első légicsapását az észak-iraki kurd autonóm területen az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista iszlám milícia állásai ellen. Szeptember 23-án az Egyesült Államok és a vele szövetséges, köztük arab országok Szíria területén is légicsapásokat indítottak, és megkezdték iraki kurdok és mérsékelt szíriai felkelők felfegyverzését az IÁ elleni harcra. Az Iszlám Állam az amerikai katonai beavatkozás miatt augusztus 19-én kivégezte James Foley amerikai újságírót, a következő hetekben újabb nyugati túszokat fejeztek le.
Nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a nyugat-afrikai ebolajárványt a WHO. Szeptember 18-án addig példátlan módon az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban minősítette az ebolajárványt nemzetközi biztonsági fenyegetésnek.
9.: Zavargások robbantak ki az Egyesült Államokban, St. Louis város Ferguson peremkerületében, miután egy fehér bőrű rendőr lelőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt. A zavargások november végén kiújultak, és más városokra is átterjedtek, miután New Yorkban a vádesküdtszék egy olyan rendőrt mentett fel, aki egy fekete cigaretta-zugárus halálát okozta tiltott fojtómozdulattal. A tiltakozások ismét előtérbe helyezték az ország fekete és fehér közössége közti viszony kérdését, sokan rasszisták nélküli rasszizmusról beszéltek.
30.: Az Európai Tanács rendkívüli ülésén a szervezet következő elnökének Donald Tusk lengyel kormányfőt nevezték ki. Tusk december 1-jén lépett hivatalba.

Szeptember

5.: Fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyvet írtak alá Minszkben a kijevi kormány és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői Oroszország és az EBESZ részvételével. 16-án az ukrán parlament a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében három évre különleges jogállást biztosított Donyeck és Luhanszk megyének, egyben amnesztiát kínált a szakadároknak.
18.: Skóciában rendkívül magas részvételi arány mellett népszavazáson utasították el a Nagy- Britanniától való elszakadást.

Október

22.: Megszavazta az Európai Parlament a luxemburgi Jean- Claude Juncker vezette új Európai Bizottságot, amely november 1-jén lépett hivatalba. A testületben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.
26.: Ukrajnában az előrehozott parlamenti választáson a kormányfő, Arszenyij Jacenyuk és az államfő, Petro Porosenko pártja fej fej mellett végzett, a kormányt ismét Jacenyuk alakította meg.

November

2.: Szerbiában hetven év után eltörölték a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
3.: Tizenhárom évvel a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni merénylet után megnyílt a lerombolt ikertornyok helyén épített 104 szintes, 541 méter magas One World Trade Center, az Egyesült Államok legmagasabb épülete.
9.: Katalóniában „alternatív" népszavazást rendeztek a spanyol tartomány függetlenségéről, a kormány és az alkotmánybíróság tiltásának ellenére.
12.: Sikeresen landolt az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának Philae leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
16.: Klaus Iohannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nagyszeben szász polgármestere nyerte a romániai elnökválasztást szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben.

Az ebola ellen küzdők az év emberei a Time magazin címlapján.
December

8.: Ünnepélyesen véget vetett afganisztáni harci küldetésének az Egyesült Államok és a NATO, 13 évvel a szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után.
9.: Washingtonban nyilvánosságra hozták a szenátus illetékes bizottságának jelentését a CIA által a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően alkalmazott kényszerítő vallatási módszerekről, a dokumentum világszerte nagy felháborodást keltett.
28.: 162 emberrel a fedélzetén lezuhant az AirAsia légitársaság repülőgépe. Az indonéziai Surabayából Szingapúrba indult járat feltehetőleg viharba került a Jávai-tenger felett.
Tűz ütött ki a görögországi Patrasz kikötőjéből az olaszországi Anconába tartó Norman Atlantic olasz komphajó rakterében. Az eddigi hírek szerint 13 ember halt meg.