Konvergenciaprogram: gyorsuló növekedés csökkenő hiány

Az aktualizált konvergenciaprogram a következő évekre gyorsuló növekedéssel és csökkenő hiánnyal számol, a 2013-2016-ra vonatkozó jelentés - amelyet a kormány hétfőn juttatott el az Európai Unió brüsszeli bizottságának és kedden jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján - a növekedés idei megindulásának alátámasztására öt tényezőt sorol fel.

A növekedés forrása egyrészt a 2012. évi visszaesést okozó egyedi hatások korrekciója. Ezek között kiemeli a program, hogy átlagos időjárást feltételezve a tavalyi alacsony mezőgazdasági teljesítményhez képest 2013-ban az agrárium jelentős mértékben hozzájárulhat a növekedéshez. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján hozzátette, ez a tényező 0,4 százalékponttal emelheti a GDP-bővülést.

A külső kereslet élénkülése, az összességében stagnáló belső kereslet mellett a nettó export növekedését eredményezi, amely szintén a gazdasági növekedést segíti. Harmadrészt idén az államháztartási folyamatok szintén támogatóan hatnak a növekedésre, miközben a kormány továbbra is kitart a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiány teljesítése mellett. A program azt jelzi, hogy a költségvetési hiány tartása a korábbiakhoz képest kisebb növekedési áldozatokat követel.

A növekedést támogató tényezők között sorolja fel a program az Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett hitelbővítő programot. Az Eximbank az elkövetkező 12 hónapban 120 milliárd forint értékű új hitelt kíván kihelyezni a vállalatok exporttevékenységének finanszírozására, míg az MNB által meghirdetett növekedési hitelprogram első pillére 250 milliárd forint alacsony kamatozású forrást biztosít a vállalatoknak - emlékeztet a konvergenciaprogram.

A program végezetül a jelentős mértékben emelkedő uniós források beruházási aktivitást élénkítő beáramlására hívta a fel a figyelmet a növekedést támogató tényezők között.

A 2012-es gazdasági visszaesés időben csökkenő negatív áthúzódó hatása miatt a 2013-as növekedési adat az első negyedévben még várhatóan negatív lesz, de az éves növekedési ütem az év végére fokozatosan 2 százalék közelébe emelkedhet.

A konvergenciaprogram az idei 0,7 százalékos éves GDP-növekedést követően jövőre 1,9, 2015-ben és 2016-ban 2,3 és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A programban azonban azt is megjegyzik, hogy kibocsátási rés 2013-ban várhatóan kismértékben (-1,7 százalékosról -3,7 százalékosra) tovább nyílik, mivel a növekedés még elmarad a potenciálistól. Az ezt követő években 2016-ig azonban a kibocsátási rés fokozatosan záródik. A magyar gazdaság várhatóan 2017-ben éri el potenciális kibocsátásának szintjét.

Mivel a legtöbb kormányzati intézkedés a munkaerőpiacot érinti, a potenciális növekedéshez legnagyobb mértékben a munkaerő fog hozzájárulni. Ugyanakkor az előrejelzési horizonton a tőke és a termelékenység hozzájárulása is fokozatosan emelkedni fog - olvasható a programban.

A konvergenciaprogramban felülvizsgált államháztartási hiánypálya olyan célokat tűz ki, amelyek a növekedés megindulásának éveiben a költségvetési keresletszűkítéssel nem gátolják a gazdaság fellendülését. Az államháztartás strukturális hiánya a program egész időhorizontján a középtávú költségvetési cél (GDP-arányosan 1,7 százalékos deficit) alatt marad, így kissé növekszik a költségvetési politika mozgástere - írja a konvergenciarogram. Az idei és jövő évi, egyformán 2,7 százalékos GDP-arányos hiány után 2015-ben és 2016-ban a deficit tovább csökken a GDP 2,2, illetve 1,3 százalékára.

A hiány csökkenésével párhuzamosan a bruttó államadósság csökkenését is prognosztizálja a program, amely szerint a tavaly év végi 79,2 százalékos GDP-arányos adósság idén 78,1 százalékra a következő két évben pedig 76,1 illetve 73,4 százalékosra csökken.

A kormány elküldte Brüsszelnek az idei jelentését

A kormány elküldte hétfőn az Európai Bizottságnak idei, aktualizált konvergenciajelentését: a kormány azzal számol, hogy az idén újraindul a növekedés, 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány és ehhez nincs szükség újabb intézkedésekre.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jelentés ismertetésére összehívott keddi sajtótájékoztatón jelezte, hogy a kormánynak "minden oka megvan" feltételezni, hogy Brüsszel az idén megszünteti a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást. A gazdasági tárca vezetője a kormány friss makrogazdaság prognózisát is ismertette. Ennek értelmében a korábban várt 0,9 százalékos növekedés helyett - elsősorban az előző évi, vártnál rosszabb GDP-adat hatására - 0,7 százalékos bővülést vár idén a kormány, míg jövőre 1,9 százalékos nővekedés lehet.

Varga Mihály jelezte, hogy a növekedés újraindulását elsősorban egyedi tételek korrekciója, így a kedvezőbb mezőgazdasági év, a külső kereslet élénkülése, a stabil államháztartási helyzet és a magyar pénzintézetek hitelbővítő intézkedései segíthetik.

A kormány nem változtatott idei évre vonatkozó, 2,7 százalékos államháztartási hiánycélján, amelyet a friss prognózis szerint jövőre is megtartana. Ennek értelmében az államadósság GDP-arányos szintje az idei évben 78,1 százalékra, jövőre pedig 77,2 százalékra csökken. Ez összhangban van az alkotmányban rögzített adósságszabállyal - tette hozzá.
Varga Mihály jelezte, hogy a dokumentumban 293,1 forintos euróárfolyammal számoltak, ami magasabb az ősszel várt 283 forintnál. Jelentős mértékben javított idei évre vonatkozó inflációs várakozásán a kormány, így a korábban jelzett 5,2 százalékos éves fogyasztóri árdrágulás helyett 3,1 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos infláció lehet. A nemzetgazdasági miniszter a változást a kormányzeti intézkedésekkel, elsősorban a rezsicsökkentéssel, illetve az alacsony európai inflációs környezettel magyarázta.

Varga Mihály jelezte, hogy a költségvetést éréintő kockázatok, GDP-arányosan mintegy 0,7 százalékponttal csökkentik az idei költségvetés tartalékait, de a 0,6 százalékos, fenmaradó tartalékkal is "biztonságosan" teljesíthető az idei hiánycél.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében mintegy 80 milliárd forinttal alacsonyabb bevételre lehet számítani idén, mint amit korábban vártak, elsősorban a gyors piaci alkalmazkodás miatt. De ez a kérdés is részét képezi majd a bankszövetséggel való egyeztetéseknek - tette hozzá.
Leszögezte ugyanakkor, hogy államigazgatási körben a tervezett pénzügyi tranzakciós illeték be fog folyni.

A további költségvetési kockázatok között említette, hogy az Európai Bizottság nem engedélyezte a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, ami révén magasabb költségvetési bevétellel számolt volna a kormány.
A kisadózók tételes adójának (kita), és a kisvállalati adónak (kiva) a vártnál kisebb igénybevétele pozitív hatással van a költségvetési egyenlegre. Megjegyezte továbbá, hogy az önkormányzati gazdálkodás alakulása "sokkal kedvezőbb lett".

Az e-útdíj rendszerből és a pénztárgépek központi bekötéséből származó bevételekkel kapcsolatos kérdésre a miniszter leszögezte: ha elindulnak ezek a rendszerek, akkor az év második felében, nagyjából szeptemberig kell megvizsgálni, hogy hozzák-e a várt bevételt.

A költségvetés tervezésekor figyelembe vett, ám elmaradó, az IMF-hitel megkötéséből származó, mintegy 100 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulás hatását a gazdasági tárca vezetője szerint pótolják az alacsonyabb kamatkörnyezet hatásai.

Varga Mihály kérdésre válaszolva jelezte: belátható időn belül nem lesz reális kérdés Magyarország euróövezeti csatlakozása, így talán az évtized végére jöhet el az az idő, hogy ez a kérdés újra napirendre kerüljön. Úgy fogalmazott: "messze vagyunk még attól, hogy a konvergenciakritérium összes feltételét teljesítsük". Leszögezte ugyanakkor, hogy a hétvégén Dublinban megtartott informális uniós pénzügyminiszteri találkozón is azt jelezték, "Magyarország inkább ne sopánkodjon amiatt, hogy nem tagja az euróövezetnek".