2010.11.26. 14:14
Igen, megőrültünk!
A hülyeség ragadós: megláttuk, és egyből azt mondtuk, mi is megcsináljuk. Legalábbis teszünk rá egy kísérletet...
Megláttuk, megígértük, nincs visszaút!
Köszöntünk minden együttérzőt, szurkert és ellendrukkert! Persze nem a Himaláját másszuk meg, a Kékesig is nehezen jutnánk el, de ez nekünk életünk egyik nagy cselendzs déje (sic), illetve – stílben maradva – szízönje lesz.
Végigbiciklizzük a telet, és beszámolunk itt minden kínunkról, örömünkről, bánatunkról. Egyben bízhatunk igazából: a szegedi „hőségben”, amelyre télen is nem egyszer volt példa. Abban pedig csak reménykedni tudunk, hogy a posztok többségén boldog, örömteli bejegyzéseket olvashatnak, és nem kell gázolásokról, elhanyagolt kerékpárutakról, végtagtörésekről, figyelmetlen autósokról, bamba gyalogosokról, eszetlenül száguldozó kerékpáros „kollégákról” írni.
Tartsanak velünk!
Garai Szakács László
