Világszerte reneszánszát éli az atomenergia

Mára nemzetközileg elfogadott ténnyé vált, hogy a klímaváltozás hatásai a természetre és az emberre nézve fenyegető következményekkel járnak; egyre szélsőségesebb időjárással, pokoli hőséggel, áradásokkal, aszállyal, hatalmas erdőtüzekkel vagy éppen rendkívüli hideggel találkozhatunk. Sorsdöntő, globális érdek, hogy a még súlyosabb következmények mérséklése érdekében minél előbb, minél alacsonyabb átlaghőmérsékleten megállítsuk a bolygó légkörének melegedését.

– mondta a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Évek óta tartó reneszánsz

A szakértő kifejtette: hosszú évek óta látható, hogy globálisan az atomerőművek újra a reneszánszukat élik, egyre több ország kívánja alkalmazni a nukleáris technológiát. Új blokkokat építenek vagy terveznek, illetve a meglévő egységek üzemidejét hosszabbítják meg. Aktuális, októberi adatok szerint 18 országban 56 új blokk áll építés alatt, a következő években, évtizedekben pedig további akár négyszázötven egység építése is várható világszerte. Csak 2022–2028 között 52 új blokkot kívánnak átadni – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az új blokkok építésével kapcsolatban visszautalt rá, ma a világ vezető atomerőmű-építő cége a Paks II. atomerőművet is építő orosz Roszatom, amelynek jelenleg is 11 országban 34 új atomerőművi blokk építésére van szerződése, és további erőművek építéséről is folytat előrehaladott tárgyalásokat. Törökországban például újabb orosz tervezésű atomerőmű építéséről folynak tárgyalások, miközben a Roszatom hamarosan benyújtja a hivatalos dokumentumokat a Szaúd-Arábia első atomerőművének építésére kiírt pályázathoz. Sokatmondó tény az is, hogy a két új paksi blokk építője 2006–2022 között összesen 19 új atomerőművi egységet adott át, közte a világ első úszó atomerőművét is – tette hozzá Hárfás Zsolt.

Európában is nélkülözhetetlen

Kontinensünkön már megkerülhetetlen az atomenergia szerepe, tavaly az unióban a legtöbb klímabarát villamos energiát az atomerőművek biztosították, amelyek 733 TWh-s termelése 25,5 százalékos részaránynak felel meg. 

– mutatott rá a szakértő.

Az ideológia által vezérelt szankciós politikának nagyon súlyos energetikai következményei vannak, amelyek a jövőre is kihatással lesznek – figyelmeztetett. Éppen ezért az atomenergia szerepe még inkább felértékelődik, egyre több európai ország kíván új atomerőművet építeni vagy a már üzemelő egységek üzemidejét meghosszabbítani.

Új blokkot épít, illetve kíván építeni például Franciaország, Szlovákia, Finnország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország. Németország és Svédország esetében is nukleáris váltóállítást láthatunk. A németek a mostani döntésükkel a még üzemelő blokkjaik üzemidejét jövő tavaszig meghosszabbítják, de Hárfás Zsolt véleménye szerint nem ez a végső dátum.

Emlékeztetett, Svédország esetében korábban az volt a politikai döntés, hogy a jövőben száz százalékban megújuló energiaforrásokat alkalmaznának, a mostani kormánykoalíció ezt száz százalék fosszilisenergia-mentességre módosította. A svédek most már leállított klímabarát atomerőművi blokkokat állítanának ismételten termelésbe, meglévő egységek üzemidejét hosszabbítanák meg, sőt új blokkokat is építenének.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.