A szegediek jelentős része a válság ellenére nyaralni fog

Az INFORMÉDIA Nagy Szeged Reklámfelmérése

A minta

A második Nagy Szeged Reklámfelmérés lekérdezése a szegedi felnőtt lakosság körében történt, 2010 márciusában. Az adatfelvétel Szeged közigazgatási határain belül, 10 alkörzetben zajlott, véletlen sétás kvótás mintavétellel, a kérdőíveket a válaszadó lakásán töltötték ki személyes lekérdezéssel. A mintába 513 fő került. A mintában valamelyest magasabb a nők aránya, ami a férfiak körében gyakoribb válaszmegtagadási hajlandósággal is magyarázható. Így az 513 megkérdezettnek 44,3 %-a férfi, 55,7 %-a pedig nő.

Vásárlási szokások és a gazdasági válság hatása

                            A képen Duane Hanson - Supermarket Shopper (1970) című szobra látható.


Nagybevásárlások alakulása az utóbbi időszakban

A rendszeres nagybevásárlás, a válság ellenére is, inkább jellemző a szegediek körében. Kicsit nagyobb arányban vannak azok, akik havonta, vagy ritkábban végeznek nagybevásárlást valamely nagy áruházban, mint akikre ez nem jellemző.

A megkérdezetteknek körülbelül egyharmada jár minden hónapban valamely nagy bevásárlóközpontba, 23, 5 %-uk szintén rendszeresen jár, de ritkábban, mint havonta. 44,8 %-ot tesznek ki azok, akik nem végeznek rendszeresen nagybevásárlást.

A legnépszerűbb bevásárlóközpont a TESCO, a megkérdezettek 51,9 %- a említette, hogy itt szokott általában bevásárolni. Sokan vásárolnak még a CORA-ban és a LIDL-ben, 20 % feletti e két áruház választásának gyakorisága. A többi áruházat jóval kevesebben látogatják, a sort a COOP zárja, itt vásárolnak be legkeveseben a megkérdezettek közül.

Összehasonlítás országos tendenciákkal

A felmérés szerint, a szegediek jelentős része (44,8 %) nem végez rendszeresen nagybevásárlást. Ezt az adatot vehetjük úgy, hogy a válság hatására csökkent azoknak a száma, akik havi nagybevásárlásokat végeztek, viszont mivel a válság előtt nem volt e kérdés tisztázására felmérés Szegeden, nem tudunk viszonyítani a két időszakra vonatkozóan.

A 44,8%-os arány mindenképpen azt jelzi, hogy a felmérés idején a lakosság jelentős része vagy a havi nagybevásárlásokat, vagy a multi bevásárlóközpontokat nem preferálja. Ezt támasztják alá a GfK Hungária, 2009-2010-es Stratégiai Levelében, az országos adatokkal kapcsolatban olvasható megállapítások is:

„A hipermarketek intenzív növekedése körülbelül másfél éve megtorpant. Expanziójuk lelassult, ami érthető, hiszen bizonyos vásárlóerő és lélekszám alatt célszerűbb kisebb alapterületű üzleteket működtetni. ..."
„...a válság hatására a fogyasztók egy része inkább az előre megtervezett, utazással nem járó, visszafogott fogyasztás mellett dönt, amelyben átmenetileg nagyobb szerephez juthatnak a lakóhely közeli kis üzletek,...."
„Az értékesítési csatornák vizsgálatából kiderül, hogy Magyarországon a kisebb üzletek továbbra is lényeges szerepet töltenek be az élelmiszer-kereskedelemben: 2004 óta először említették a vásárlók nagyobb arányban a kisebb önkiszolgáló üzleteket (32 százalék) - a hipermarketekkel szemben (27 százalék) - olyan vásárlási helyszínként, ahol a legtöbb pénzt költik élelmiszerekre."

Ezek alapján feltételezhető, hogy a szegediek jelentős része inkább kisebb, önkiszolgáló üzletekben vásárol.

A gazdasági válság direkt hatása

A gazdasági válság érezhető a legtöbb szegedi lakos életében.

Más-más formában ugyan, de a megkérdezettek körülbelül kétharmadának életére hatással volt a gazdasági válság.

A legjellemzőbb hatás a kiadások csökkentésében érhető tetten, a szegediek majdnem fele visszafogta költéseit az utóbbi másfél évben.

A megkérdezettek 13, 3 %-a a devizahitelek emelkedésén keresztül érezte meg a válságot.

A további öt lehetséges hatás, mint a munkahely vagy a befektetések elveszítése, hitel felvétele, illetve valamilyen érték eladása csak kis arányban került említésre.

A minta majdnem egynegyede azonban úgy érezte, hogy lényegesen nem befolyásolta életét a gazdasági válság.

Sokan vannak azok is, a minta 17,5 %-át alkotják, akik úgy gondolják, hogy hatott is, meg nem is életükre a gazdasági válság, konkrétan azonban nem tudják megmondani, hogy milyen formában.

Az anyagi helyzete azonban csak néhány embernek javult az elmúlt időszakban.

Várható családi beruházások

A Nagy Szegedi Reklámfelmérés a gazdasági válság hatásának mértékét a jövőbeli beruházási tervek alapján próbálta feltérképezni.

A kutatás alapján, az előző kérdéssel összhangban látható, hogy a szegediek visszafogják költéseiket, csak kevesen terveznek nagyobb értékű eszköz vásárlását, vagy beruházást az elkövetkező egy évben.

A nagyobb kiadással járó tervek között a legnagyobb arányban a nyaralást választották a megkérdezettek, a minta 15,8 %-a tervezi az elkövetkező egy évben, hogy elmegy nyaralni.

A kérdés arra nem vonatkozott, hogy milyen értékben tervezik megvalósítani ezt, nagy különbségek lehetnek a nyaralásra fordított költségekben.

A megkérdezettek összesen kétharmada azonban nem tervez nagyobb értékű kiadást (34,7 %), annak örülnek, ha a jelenlegi életszínvonalukat tartani tudják (30,2 %).

Nem elhanyagolható azok aránya sem (17,5 %), akik most még egyelőre nem tudják, hogy az elkövetkező egy évben vásárolnak-e nagyobb értékű eszközt.

Összefoglalva

Mindenképpen kijelenthető, hogy a gazdasági válság érezhető a legtöbb szegedi lakos életében. Más-más formában ugyan, de a megkérdezettek körülbelül kétharmadának életére hatással van. A legjellemzőbb hatás a kiadások csökkentésében érhető tetten, a szegediek majdnem fele (45,6%) visszafogta költéseit az utóbbi másfél évben.

Amennyiben a gazdasági válság hatásának mértékét a jövőbeli beruházási tervek alapján nézzük, az látható, hogy a szegediek is visszafogják költéseiket, csak kevesen terveznek nagyobb értékű eszköz vásárlását, vagy beruházást az elkövetkező egy évben.

A megkérdezettek kétharmada nem tervez nagyobb értékű kiadást (34,7 %), a családi költségvetés céliránya a jelenlegi életszínvonal megtartása, azaz a kiadások áttervezésével, átcsoportosításával próbálják átvészelni e kritikus időszakot, bízva abban, hogy ezzel látványos, negatív irányba mutató változást nem szenved el a kassza.

E fenti megállapítást még jobban érzékelteti, finomítja az az információ, hogy a családok nagyobb kiadással járó tervei között a nyaralás maradt meg a legnagyobb arányban, ami azt jelenti, hogy a változatlan életszínvonal illúziója tartható azzal is, hogy pl. az újabb háztartási eszközök vásárlását beáldozzák a megszokott, évenkénti nyaralás érdekében.

Forrás: www.in4media.hu