Kukutyinban tényleg hegyeztek zabot - a ferencszállási zabnapon jártunk

Ferencszállást báró Gerliczy Ferenc alapította 1828-ban – nevét a földbirtokos keresztnevéről kapta. A falu helyén korábban dohányszárító pajták épültek, a dohánykertészek lakhelyét pedig az egykori térképek Kukutyin pusztának neveztek – innen települtek mai falu helyére. Az ott élők a községet a mai napig így nevezik, és így emlegeti a hiábavaló munkára, a zabhegyezéssel utaló szólás is. Ami az itteniek szerint valóban megtörtént: egy ízben, amikor a földeket elöntötte a Maros, csónakról, sarlóval igyekeztek betakarítani a termést.

Zabot hegyezni ugyan nem lehetett, de sokféle színes, érdekes program várta a ferencszállásiakat és a hazalátogatókat a hét végi zabnapon. Az első ilyet még tavaly, a község 190. születésnapját ünnepelve rendezték, és akkor zablisztből készült ételeket, süteményeket, palacsintát is lehetett kóstolni, sőt még a színpadot és a szelfipontot is ezzel dekorálták az egykori kukutyini zabhegyezők emléke előtt tisztelegve. A falu polgármestere, Jani János lapunknak azt mondta, most ilyesmivel nem készültek – egyszerűen egy jó hangulatú közösségi délutánt akartak rendezni.

Ez a rossz idő ellenére is sikerült. A színpadon, illetve a sátor alatt egymást váltották a szórakoztató produkciók, a gyerekeket különféle, köztük hagyományos népi játékok várták, és volt óriástorta is. Főzőversenyt ugyancsak tartottak, több mint harminc bográccsal, 300 kiló marhahúst felhasználva. A bográcsok fölé is sátrak, ernyők kerültek. Az egyik résztvevő, Fray Ferenc egy 15 fős családi–baráti társaság tagjaként főzött.

– A fűszerzés, a hagyma, a paprika hagyományos. A mi titkos hozzávalónk a szekszárdi vörösbor, hiszen én meg a párom onnan jöttünk – árulta el.