2016.11.21. 15:15
Ki a munkába, ki a stresszbe rokkan bele
Közel 700 ezer ember minősült megváltozott munkaképességűnek tavaly Magyarországon. Többen azt mondták, a stressz hozta ki a betegségeiket. Vannak, akik a munkába rokkantak bele még viszonylag fiatalon.
– Negyvenéves koromban lettem rokkant. Agyvérzést kaptam, lebénultam – mesélte történetét a most 55 éves [namelink name="Szilágyi Julianna"]. A nagymágocsi asszony szerint a stressz okozta a vesztét.
– Magas vérnyomásom volt, de azt kezelték. Ápolónőként dolgoztam. Az első főnökömtől azt tanultam, hogy úgy bánjak a rám bízott idősekkel, mintha a saját szüleimet gondoznám. A bácsik és nénik sorsa is megviselt... Ehhez még hozzájárultak az otthoni gondok is. Két gyermeket neveltem fel egyedül. Aki hasonló cipőben járt, az tudja, miről beszélek. Ez vezethetett az agyvérzéshez. Lebénultam, de sikerült talpra állnom.
– Dolgozni viszont nem mehettem vissza – tette hozzá Julianna. Jöttek az újabbnál újabb betegségek. Cukorbeteg lett, fekéllyel küzd. Daganata is volt. Leírni is hosszú volna, min ment keresztül. – Utólag sokat gondolkodtam, hogy lehetett volna kiküszöbölni a stresszt. De azt látom, sehogy. Sajnos ez egy ilyen világ. A betegség nyomorúságot hozott. A rokkantságiból nem lehet megélni. Legalább fele elmegy gyógyszerekre és a fekélyhez szükséges kötszerekre. Bárcsak olyan lenne az egészségem, hogy dolgozni tudnék!
Magyarországon közel 700 ezer fő, a munkaképes lakosság 11,3 százaléka megváltozott munkaképességű a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Négyötödük 45 és 64 év közötti. Egészségi állapotuk miatt egyáltalán nem vagy csak korlátozottan tudnak dolgozni. Szilágyi Julianna egyik gyermeke is rokkantsági járadékos. Édesanyja elmondta, a fiatal nő a harmincas évei elején betegedett meg. Hideg munkahelyen dolgozott, ami egy sereg egészségügyi problémát hozott elő. Róla elmondható, hogy a munkába rokkant bele.
[namelink name="Kiss Ferencné"]t 49 évesen százalékolták le. Ő is a stresszre vezeti vissza a problémák gyökerét.
– A kisfiam nagyon beteg volt. Tizennégy évig ápoltam éjjel-nappal. Sajnos nem tudta az orvostudomány megmenteni. Meghalt. A 14 éves küzdelem testileg-lelkileg nyomot hagyott rajtam, ami pajzsmirigybetegséget hozott. Az pedig szívelégtelenséget. Láncszerűen jött minden nyavalya. Az csak hab a tortán, hogy már fiatalon voltak problémák a gerincemmel, de ha fájt, bevettem egy fájdalomcsillapítót, néha felvettem egy injekciókúrát. Miután összeomlottam, a gerincproblémák is felerősödtek – mondta. – A mai fiatalok egy részét a kilátástalanság teszi tönkre. Az sem egészséges, hogy mennyi tartósítószer, vegyszer kerül a szervezetünkbe. Akinek kevés a pénze, nem nagyon válogathat, hogy mit egyen meg.
Ezt egyébként a KSH is így látja. Az egészségi állapot erősen összefügg a társadalmi státusszal is.
– A leszázalékolások nagy része mozgásszervi betegségekhez vezethető vissza, térd- és csípőkopásokhoz, gerincproblémákhoz – jegyezte meg .
[namelink name="Bakos Attila"], Székkutas háziorvosa. – Ugyancsak gyakori okként tekinthetünk a szív- és érrendszeri betegségekre, gondolok például az infarktusokra, az agyi katasztrófákra. A cukorbetegség és szövődményei is ide tartoznak. Ezek a betegek már nem tudják elvégezni az addigi munkájukat, vagy semmit nem dolgozhatnak. A leszázalékoltak egy része akár 35-40 évet is ledolgozott. Sokan nehéz fizikai munkát végeztek, vagy éppen hideg helyen, például hűtőházakban voltak. Évtizedekkel ezelőtt még nem helyeztek olyan hangsúlyt a munkavédelemre, mint most.
Bakos doktor szerint mi magunk is tehetünk az egészségünk hosszú távú megőrzéséért. Az egészségtelen életmód több betegség kialakulásában is szerepet játszik.
Ezen a területen teljes szemléletváltásra volna szükség. Emellett azonban a munkahelyeknek is további erőfeszítéseket kellene tenniük a munkavállalók egészségmegőrzéséért – hangsúlyozta.