A Tornyai Kulturális Városnegyed ékköve: az ortodox templom

A város lakói több mint két évszázad után ismét részesei lehetnek az ortodox közösség különleges liturgiájának. Az ünnepségen szombaton 9.30-kor beszédet mond Lázár János országgyűlési képviselő és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Misztériumának minisztere.

220 esztendeje, hogy 1792-ben az Isten Anyja tiszteletére felszentelték a hódmezővásárhelyi ortodox keresztények templomát a Szentesi utcában (ma Dr. Rapcsák András út). Hódmezővásárhely belvárosának évtizedekig mellőzött és igencsak leromlott állapotú műemlékét egyfajta misztikus homály lengte körül. Csak kevesen csodálhatták meg a még elhanyagolt állapotában is elbűvölő templombelsőt, amely az épület külső megjelenési formájával együtt a keleti és a nyugati keresztény kultúra és építészeti hagyomány sajátos ötvöződéseként jött létre.

FOTÓK: SZILÁGYI GERGELY
A város egyik legkevésbé ismert műemléke immár megújulva, a 4,2 milliárd forintból megvalósult Tornyai János Kulturális Városnegyed egyik ékköveként nyitva áll a látogatók előtt. Hódmezővásárhely lakói több mint két évszázad után ismét részesei lehetnek az ortodox közösség különleges liturgiájának: szombaton 10 órakor Lukijan Pantelić püspök felszenteli templomukat. Az esemény előtt, 9.30-kor beszédet mond Lázár János országgyűlési képviselő és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Misztériumának minisztere.

A templom története

A Hódmezővásárhelyen letelepedett – régies elnevezés szerint – görögkeleti vallásúak II. József türelmi rendeletének megjelenését követően emelhették torony és harang nélküli templomukat. Az 1786-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot. Az egyhajós barokk templom nyugatra néz; az oltár a toronybejárattal szemben helyezkedik el. Az ortodox közösség virágkorát a 19. század második felében és a 20. század első negyedében élte. Tagjai között számos köztiszteletnek örvendő vásárhelyi polgárt találunk, akik sokat tettek közösségükért és városukért. A templom mai formája – özv. Lotta Jánosné adományából 1889- ben restaurálták, és a toronysisakot átépítették – is ezt a gazdagságot hirdeti. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és késő rokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része
a Balkánról származik, és a bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonja, Szent Naum képe jelenleg Szentendrén látható. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kincsei, kegytárgyai kiállítás formájában tekinthetők meg a templomban, amelyek közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv, de látható számos ikon, templomi zászló, valamint esküvői koronák is.

Ünnepi program, Szeptember 29. (szombat):

az ortodox templom felszentelése. 9.30: ünnepi beszéd, a megjelenteket köszönti: Lázár János országgyűlési képviselő, ünnepi köszöntőt mond: Balog Zoltán miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma. 10.00: az ortodox templom felszentelése, a templomot felszenteli: Lukijan Pantelic, a budai szerb ortodox püspökség püspöke. 11.30: Bizánctól Budáig című ünnepi műsor az ortodox templom felújításának tiszteletére. Közreműködik: Sebestyén Márta és a Szent Efrém Férfikar, művészeti vezető: Bubnó Tamás. 13.00: A hódmezővásárhelyi ortodox közösség és templom rövid története című kötet bemutatója. A kötetet a közönség figyelmébe ajánlja: dr. Nagy Márta művészettörténész, egyetemi docens. Meghívott vendégek: Csányi Viktor régész-muzeológus és dr. Sévity Lázárné egyházi gondnok, a kötet szerzői. A beszélgetést vezeti: Farkas Ferenc középiskolai tanár, helyszín: a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ II. emeleti előadóterme.

FOTÓK: SZILÁGYI GERGELY
Dr. Sévity Lázárné egyházi gondnok elmondta: a mostani templomszentelés kapcsolódik Mária születésének napjához, Kisboldogasszony ünnepéhez. Ennek tiszteletére áldozati ételeket mutatnak be a templom közepén, ahol egy asztalon helyezik el a Krisztus testét szimbolizáló kalácsot, a vérét jelképező bort, valamint a termékenységre és az örök életre utaló búzát.

Mit rejt az időkapszula?

2011 októberében a templom felújítása során a templomtoronyból egy sárgaréz henger került elő, amelyben a nagyobb felújítások alkalmával összesen 13 különböző feljegyzést helyeztek el. Az iratokat 1848- ban, 1889-ben és 1929-ben rejtették el. A magyar és szerb nyelven írott emlékeket az egyház egykori vezető tisztségviselői, valamint a templom felújításaiban részt vevő mesterek hagyták az utókorra. Ezeket a templomon végzett jelentősebb felújítási munkálatok alkalmával helyezték el. Amikor a korábbi iratokat megtalálták, azokat mindig újabb emlékekkel kiegészítve tették vissza. Az első iratokat Davidovits Péter készíthette, ahogy a feljegyzésen is olvasható, „Örök emlékül" a templomtorony újjáépítése és a gömb, valamint a kereszt elhelyezésének alkalmából 1848. május 22-én. A régi dokumentumokat a hagyományoknak megfelelően kiegészítették a jelen üzeneteivel, így az időkapszulába került Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város vezetőinek, valamint a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püspökének feljegyzése is. Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régész-muzeológusa elmondta: bár az időkapszula fogalma új keletű, az emlékiratok elhelyezése egy-egy nagyszabású építkezésen nem. Többféleképpen „tárolták" ezeket, van, ahol vászonzsákban kerültek elő. Az a szerencse, hogy a templomtoronyban egy sárgaréz hengerben találták meg, amely valóban nevezhető időkapszulának.