2023-ban megnyerték a vármegyei IV. osztályú labdarúgó-bajnokságot

2023.06.05. 10:00

A bajnokcsapat felrakta Dócot a térképre

A kisközség apraja-nagyja körbeállta Dócon a futballpályát, ahol páratlan helyi sikerért szurkoltak múlt vasárnap este. Harminc év után 2012. augusztus 20-án éledt újra a labdarúgás Dócon, ahol 2023. május 28-án bajnokcsapatot ünnepelhettek a vármegyei IV. osztály Homokháti csoportjában, miután otthon legyőzték a Feketeszéli Domaszéket 4–1-re.

Becsei Dávid

Csongrád-Csanád egyik legkevesebb lélekszámú településének, Dócnak az idei bajnokcsapata. Fotók: Karnok Csaba

Ami 2016-ban nem sikerült, az 2023-ban már igen. 2016. május 29-én a szó szoros értelmében vett bajnoki döntőt ját­szott a megyei IV. osztályban az Ülléssel hazai környezetben az utolsó fordulóban a Dóc. A meccset megelőzően a vendégek vezették a tabellát egy ponttal, így a győztes ünnepelhetett bajnoki címet. Ez akkor az Üllés volt, miután egy elkerülhető góllal 1–0-ra győzött. 2023. május 28-án egy újabb döntő várt a Dócra. Ismét otthon, de immár a Domaszék ellen. Ismét győzni kellett az aranyéremhez, ami most sikerült. 

A pezsgő mindig a siker ízét szimbolizálja egy-egy nagy siker után.
Fotó: Karnok Csaba

Motiváltan kezdtük a meccset, mert mindenki tisztában volt a téttel, és még egy aranycsatát már nem szerettünk volna elbukni. Nehéz szavakba önteni azt, hogy mennyire vártuk a sikert. Ez az aranyérem jelent számunkra mindent, hiszen gyerekként kezdtünk el futballozni a szü­lőfalunkban a legtöbben, a be­fektetett munkánk pedig most megtérült. Győzelmünkkel óriá­­si örömet szereztünk annak a nagyjából hatszáz főnek, akik itt élnek, felraktuk a térképre Dócot. A labdarúgáson kívül más kikapcsolódási lehetőség itt nincs, felemelő volt látni, hogy a szurkolóknak és magunknak is mekkora boldogságot okoztunk

 – méltatta a közösséget Elekes Gábor, a dóci futballisták csapatkapitánya, aki sajnálatos módon váratlanul nem lehetett ott a kezdőcsapatban a mindent el­döntő mérkőzésen, csereként lé­­pett pályára. 

Nehezen kezdődött 

Bizonytalanul indult a 2022–2023-as szezon a Dóc számá­­ra, de hamar kiegyenesedtek a dolgok. A Mártély elleni ku­pameccsre még létszámproblémák miatt nem tudtak kiállni. A vármegyei III. osztályú bajnokságtól visszalépő Kistelekből érkező öt játékosnak hála életben maradt a Dóc mint ön­­álló csapat. 

Elekes úgy fogalmazott, hogy a sikerükhöz nagyban hozzájárult, hogy akiket igazoltak az idény előtt, azokat ismerték, így hamar beilleszkedtek közéjük. Mindemellett az általános jókedvet említette még döntőfaktorként az egyéni kvalitások mellett. A szezon második felében pedig már óriásit küzdöttek, ahogy egyre elérhetőbb közelségbe került a bajnoki arany. Tömörkényen emberhátrányban fordítottak összhangban nehéz körülmények között. 

Bár a bajnokság első fordulójában 4–1-re legyőzték otthon a Szatymazt a dóciak, egy, az előző idényből görgetett eltiltott játékos szerepeltetése miatt a három pontot 3–0-s gólkülönbséggel az a vendégcsapat kapta meg, amely később a legfőbb riválissá vált. 

A dóciak házi gólkirálya Lajos Tamás lett huszonnégy találattal.
Fotó: Karnok Csaba

Bárki jöhetett szembe 

Már a bajnokság elején körvonalazódott bennünk, hogy jó a keretünk. A Szatymaz legyőzése után a második legerősebbnek számító UTC-t idegenben vertük meg 4–2-re. Onnantól kezdve bárki jött szembe, magabiztosan győztünk. Az őszi elsőség után már beszéltünk róla, hogy akár még bajnokok is lehetünk 

– válaszolta arra a kérdésre, mikor tudatosult a csapatban, hogy vérmesebb álmokat is szövögethet. 

Bár a pályán egyetlen mérkőzést sem veszített el a Dóc – mindössze a szatymazi 2–2-es döntetlen alkalmával nem nyertek – pontokat bőven vesztettek. Az első fordulóban a „zöld asztalnál” hármat, majd a tavasz derekán a második helyen álló UTC visszalépésével hatot. Ha ezek nem „vesznek el”, már három körrel a bajnokság vége előtt bajnoki címet ünnepelhettek volna Dócon. 

Védőként gólgyáros 

A vármegyei IV. osztály Ho­mokháti csoportját Csongrád-Csanádban negyvenkilenc ponttal a Dóc nyerte meg a negyvenhét pontos Szatymaz és a harminchat pontos Balástya II. előtt. A bajnokság gólkirálya a szatymazi Vidács Dávid lett harmincegy találattal. A dóciak háziversenyét Lajos Tamás nyerte huszonnégy góllal, míg a középső vé­­dőként játszó Elekes tizenháromig jutott. 

A legjobban sikerült idényemen vagyok túl, hiszen túlszárnyaltam a 2016-os egyéni gólcsúcsomat, a tizenkettőt, és most az aranyérmet is megszereztük. Hogy mi a titkom védőként? A fejem. Jól érkezem a pontrúgásokra a kapu elé, sok fejesgólt szerzek. A Domaszék ellen pályafutásom hetvenedik góljáért is hajtottam, de csak lesgólig jutottam 

– jegyezte meg a 29 éves futballista, aki teljes felnőttkarrierjét Dócon játszotta le eddig. 

A lefújást követően durrogtak a pezsgők a pályán, majd a közeli közösségi téren folytatódott a harmadik félidő.
Fotó: Karnok Csaba

Az egyik álmuk már teljesült

A történelmi bajnoki sikert követően a nagyjából hatszázhúsz főt számláló település polgármesterével, Turda Gáborral beszélgettünk csütörtökön. 

– Kipihente már Dóc a bajnokcsapat ünneplését? 

– Bízom benne, hogy igen, bár hétfőn még eléggé fáradt arcokkal találkoztam az utcán sétálva. Most már viszont mindenki az öröm pillanatait idézi fel a beszélgetésekben. 

– Mit jelent a település számára ez a siker? 

– Sokat! A vasárnapi meccs előtt jutott éppen eszembe a 2016-os bajnoki döntőnk. Reméltem, hogy az akkori könnyeket most örömkönnyek váltják majd fel a fiúk arcán. Utoljára talán a hetvenes–nyolcvanas években nyertünk járási bajnokságot. A labdarúgás Dóc üde színfoltja, rengetegen szeretik a sportágat, ez meglátszott a nézőszámon is a Domaszék ellen. 

– Korábban éveken át futballozott a Dócban. Látjuk még a pályán? Kollégája, a maroslelei polgármester, Drimba Tibor éppen idén döntött úgy, hogy ismét futballcipőt húz. 

– Az igazolásom megvan, érvényes sportorvosi igazolásom viszont nincs, bár biztosan megkapnám. Utoljára 2020 szeptemberében játszottam, egy keresztszalag-sérülés miatt inkább lemondtam a játékról. Szerencsére a hétköznapokban tünetmentes, de sportolás közben olykor éreztem, így nem merek vele komolyabban mozogni. Tibor valóban visszatért, áprilisban éppen az eperjesi kollégánk, Kabai Mátyásék ellen játszottak. 

– Gondolkodnak Dócon az osztályváltásban? 

– Feljebb lépni mindig kihívás, de a keretünk heti egy-két edzéssel biztosan megállná a helyét a megyeháromban is. Nem tudom, mekkora mozgolódás lesz a nyáron, de bárhogy dönt a csapat, én és az önkormányzat is támogatjuk majd őket. Természetesen az osztályváltás nagyobb költségekkel is járna. Most viszont még az éremátadót tervezzük, ami július 15-én, a falunapon lesz. Erőteljesen dolgozunk azon is, hogy építeni tudjunk egy öltözőt, próbálunk pályázati lehetőségeket felkutatni, hogy ez az álmunk is valóra váljon. 

A dóci bajnokcsapat névsora

Bitó Róbert, Fischer Dávid, Hevesi Ferenc, Elekes Gábor, Gulyás Richárd, Fodor Máté, Béres István, Bitó Attila, Rajtik Attila, Lajos Tamás, Mészáros Normann, Török József, Tóth Bence, Rovó Márk, Tülkös Niko, Lippai György, Jójárt Roland, Tielesch Gergely, Tóth Ádám, Maszlag István, Kakuszi Ádám, Kordás Martin, Hilák Dániel, Mészáros Dominik, Kószó Balázs, Császár Dominik, Martonosi Attila, Hódi István. 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában