My Fair Ladyvel indul az évad a nagyszínházban

Az október 11-ei, közelgő premier apropóján közönségtalálkozó keretében meséltek a My Fair Lady alkotói a készülő produkcióról a REÖK-ben. Moderátorként Dobszay Péter, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója faggatta Barnák László rendezőt, valamint a darabban Eliza Doolittle szerepét váltott szereposztásban alakító Ács Petrát és Fekete Patríciát, továbbá a Henry Higgins nyelvészprofesszort megformáló Borovics Tamást. 

Színészek a szerepek mögött

Ács Petra elmondta, hogy a tanulatlan virágáruslány szerepének felépítése során nagy gondot fordított arra, hogy ne felismerhető dialektus vagy beszédhiba révén érzékeltesse karaktere műveletlenségét. A történet szerint ugyanis a kifinomult, ám felettébb magának való, agglegény nyelvészprofesszor nem kisebb vállalást tesz egy fogadás alkalmával, minthogy igazi úri hölggyé varázsolja a meglehetősen közönséges modorú, ám annál nagyobb szívű virágáruslányt. 

A társulathoz az évadban frissen csatlakozott Fekete Patrícia úgy fogalmazott, hogy Eliza nem megváltozik, sokkal inkább kinyílik Higgins professzortól eszközt kapva gazdag érzelemvilágának kifejezésére. Érzelmi intelligenciában ugyanis kezdettől fogva kenterbe veri a professzort. 

Borovics Tamás a makacs, hideg, kőkemény, számító jelzőkkel illette karakterét, ám hozzátette, azért arra is lesz lehetősége az előadásban, hogy megcsillantsa Higgins professzor érző lelkét.

– Végtelenül szimpatikus számomra ez a tüskés ember. De úgy megmutatni ennek a palinak a szeretetre méltóságát, hogy közben nekem, Borovics Tamásnak is kinyílik a bicska a zsebemben, hogyha Higginset hallgatom, ezzel még küzdök. Még próbálkozom, hogy elfogadtassam magammal magamat – osztotta meg Borovics Tamás szerepe legnagyobb kihívását. 

Közönségtalálkozó főigazgatói vallomással spékelve

A Hegedűs a háztetőn produkció színpadra állítása után Barnák László második nagyívű musicalrendezése lesz Alan Jay Lerner és Frederick Loewe My Fair Lady musicalje. A rendező úgy fogalmazott, beleszeretett a zenés darabok világába. Arra is kitért, hogy a munka nagy része alapvetően ugyanúgy zajlik, mint egy prózai darab esetében, hiszen annak felfejtése a legfontosabb, hogy kinek milyen  célja van, azt hogyan próbálja meg elérni, hogyan próbálják ebben akadályozni, és mindeközben hogyan változik a főszereplők személyisége.  

– Az a fajta fejlődéstörténet nagyon motiváló, amiről a My Fair Lady szól mind Eliza, mind Higgins professzor személyiségének alakulásában – közölte Barnák László, majd azt is megvallotta, hogy nagyon közel érzi magához a professzor személyiségét. 

– Nem vagyok mindig az a nagyon nyitott, szellemes és kedves figura. Voltak ezzel küzdelmeim, a személyiségemmel, akár itt a társulatban, akár bárhol, ahová becsatlakoztam. Érzek magamban egyfajta azonosulást a professzorral  – osztotta meg a közönséggel. 

A My Fair Lady mélyrétegét is érintették 

Dobszay Péter egy gondolatkísérlettel zárta a közönségtalálkozót, amelyben arra kérte az alkotókat, hogy képzeljék el a szereplőket öt évvel később. Barnák László közölte, hogy szándékai szerint az előadás végén a nézők magukkal viszik majd ezt a kérdést is több másik mellett, amelyek a történet mélyrétegét érintik. Például, hogy milyen egy másik emberért feladni magunkat, milyen kiszakadni egy nagyon erős függőségi viszonyból vagy, hogy