A kaukázusi krétakör próbafolyamata kezdődött el Szegeden

A segítségnyújtás és a döntések felelőssége kerül fókuszba a Szegedi Nemzeti Színház soron következő produkciójában. Brecht egyetlen pozitív végkicsengésű drámája, A kaukázusi krétakör Tárnoki Márk rendezésében elevenedik meg a Kisszínházban, a bemutató november 29-én lesz.

Koós Kata

Új bemutatóra készülnek a Szegedi Nemzeti Színházban. A teátrum morális kérdések felvetése iránti elköteleződését hangsúlyozta Barnák László főigazgató A kaukázusi krétakör színmű keddi olvasópróbájának kezdetén. 

Szeged, kisszínház, olvasópróba
A kaukázusi krétakör olvasópróbáját kedden tartották a Kisszínház aulájában. Fotó: Török János

– Nagyszerű dolog Bertold Brechttel foglalkozni, mert a világunkban, a kultúra és a színházművészet területén belül is ritkán fogalmaznak meg kérdéseket az erkölccsel kapcsolatban. A Szegedi Nemzeti Színház morális kérdésekkel is szeret foglalkozni, az Iván, a rettentő és a My Fair Lady is nagyon komoly kérdéseket vet fel az emberi minőségre vonatkozóan. A kaukázusi krétakör pedig végképp e körül forog – fogalmazott a főigazgató. 

A kaukázusi krétakör dramaturgiai trükkje

Brecht örökérvényű klasszikusa Tárnoki Márk rendezésében elevenedik majd meg november 29-től a Kisszínházban. A rendező lapunknak elmondta, hogy A kaukázusi krétakör az egyik kedvenc darabja. 

Grúse törénete nagyon közel áll hozzám. Nem hőst látok vagy mártírt, aki saját életét is sutba dobja, hogy egy kisdedet megmentsen. Csak megpróbál az életében jó döntéseket hozni, de egyáltalán nem látja azok következményeit. Kezdetét veszi egy sodródás, ami engem ehhez a lányhoz és ehhez a darabhoz köt

 – részletezte. 

A rendező arra is kitért, hogy Brecht egy dramaturgiai trükkel élt művében, amelyet a szegedi előadásban is alkalmaznak. Valójában két történetet mesél el, amelyek főszereplői csak a darab végén találkoznak. 

Tárgyaláson érnek össze a sorsok 

Az első felvonásban egy fiatal cselédlány, Grúse (Ács Petra) megment egy magára hagyott gyermeket, akire vigyáz a polgárháború idején. Amikor a zűrzavar elcsitul, a gyermek vér szerinti anyja, aki ráadásul a kormányzó felesége, visszaköveteli fiát. A második felvonásban elindul egy másik történet, amelynek főszereplője Acdak (Gömöri Krisztián), aki szintén kallódik és evickél a háborús helyzetben. A történet végén ő lesz a főbíró, neki kell dönteni a gyermekért versengő, két nő tárgyalásán. 

– Ahhoz, hogy egy történet pozitívan végződjön, elképesztően sok szerencsére és a körülmények különös együttállására van szükség. Szinte mesebeli történet az, ahol egyszer csak a jó győzni tud, a befektetett munka és az áldozatvállalás meghozza gyümölcsét. Ez Brecht egyetlen drámája, ami happy enddel végződik – mondta el a rendező. 

A szereplők ismerősek, a kérdés aktuális 

A Bibliából ismert, salamoni ítéletre épített dráma történetének kortalansága a látványvilágban is tükröződik majd. 

Alapvetően a mai korból próbálunk táplálkozni. Bár ez a nagyszabású mese Grúziában játszódik, tehát az alaphelyzet egzotikus, de az alakok és a szituációk nagyon ismerősek és közeliek hozzánk. Emiatt azt gondoltuk, hogy érdemes olyan figurákat látni a színpadon, akiket a néző egyből be tud azonosítani és érzi, hogy akár az ő szomszédja is lehetne 

– fejtette ki Tárnoki Márk, aki azt is elárulta, hogy az előadás keretjátékában korunk egyik faluházában, egy lakógyűlésen próbál majd egy mai közösség egy vitás földkérdést rendezni. 

– Nem biztos, hogy csak a gyerek sorsa a kérdés, hanem az is, hogy mit kezdjünk a közös dolgainkkal – fűzte hozzá a rendező.  

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában