Ferenczy Orsolya a mezőny legfiatalabbjaként győzött a Simándy-énekversenyen

Mi késztethet egy kiforrott opera-énekesnőt, akit minden fellépése után – legyen szó kőszínházról, közönségtalálkozóról vagy éppen a Szabadtéri Játékokról – hosszas vastapssal méltat a szegedi közönség, hogy időről időre énekversenyeken tegye próbára magát?

 – adta meg a választ a Szegedi Nemzeti Színház mindig mosolygós, közönségkedvenc szólistája, Ferenczy Orsolya, aki 2016 óta erősíti a szegedi operatársulatot. Ez idő alatt többek között Operabarátok-díjat nyert, a város Vaszy Viktor-díjjal, a szegedi közönség két Dömötör-díjjal is jutalmazta. 

–  Nem szabad, hogy az ember elkényelmesedjen. Mindig a fejlődésre kell törekedni, hiszen bármennyire is kiforrott egy énekes, mindig lehet valami újat tanulni. A Simándy énekverseny után ezért vettem részt Pitti Katalin, Liszt-díjas operaénekes mesterkurzusán, valamint ezért képzem magam tovább Miklósa Erika Kvintesszencia mesteriskolájában. 2022-ben pedig a Ramon Vargas mesterkurzusát végeztem el – tette hozzá. 

A hazai operaélet krémje bírálta

Nem első alkalommal indult a rangos Simándy József Nemzetközi Énekversenyen, 2018-ban már elnyerte Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő és az Operabarátok különdíját is. 

Idén nyáron a verseny legmagasabb kitüntetésével térhetett haza. Profi kategóriában összesen 56 énekes indult, akik között japán, kínai, szerb, amerikai, lengyel és kanadai versenyző is volt. Ferenczy Orsolya a profi kategória legfiatalabbjaként nyerte el a nagydíjat. 

A zsűri asztalánál a hazai operavilág krémjének képviselői foglaltak helyet. Temesi Mária Liszt-díjas operaénekes, alapító-versenyigazgató mellett Tamara Markovic operaénekes, a Belgrádi Kolarac Hangversenyközpont művészeti tanácsadója, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Bátor Tamás, a Müpa Budapest és a Magyar Állami Operaház művészeti tanácsadója, valamint Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója volt tagja a bíráló bizottságnak. 

Az operaéneklés Jolly Jokere Ferenczy Orsolya

Ferenczy Orsolya az operaéneklés Jolly Jokerének tekinthető, ugyanis a legkülönbözőbb hangfajokban képes szerepeket játszani. A versenyre kiválasztott műrészletek is jól tükrözték ezt, Puccini-, Mozart-, Bellini- és Verdi-áriával is készült.

– A döntőben Bellini Rómeó és Júliájából énekeltem Júlia áriáját. Az elsődleges célom az volt, hogy ne akarjak megfelelni, mert a mi szakmánkban a megfelelési kényszer nagyon hamar fel tudja emészteni az énekest. Ráadásul egy versenyen mindössze öt perc van arra, hogy az ember katarzist nyújtson, míg egy szerepben három órája van erre. Ez a verseny nekem arról szólt, hogy az adott napon az adott állapotomból a legjobbat hozzam ki, és önmagamat adjam úgy, hogy nem foglalkozom az elvárásokkal. Nagy örömömre sikerült ezt megvalósítanom. Amikor énekelni kezdtem, egyáltalán nem nyomasztott, hogy győzök-e vagy sem. Ennek a felszabadultságnak a megtapasztalása már önmagában óriási nyeremény volt számomra – mondta el az operaénekes, aki a győzelemmel egyórás éneklési lehetőséget kapott a Bartók Rádióban, az Operettszínházban pedig fellépési lehetőséget. 

Énekléssel gyógyítja is növendékeit 

Operaénekesként Ferenczy Orsolya számos szegedi színházbarát szívét mélyen érintette már virtuóz alakításaival, legutóbb Puccini Manon Lescaut operájának címszerepében remekelt. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy tudását nem csupán csillogtatja, de át is adja magánének tanárként.

– Azon kívül, hogy pályára készítek fel embereket, sok olyan növendékem is van, akik egyszerűen az éneklés öröméért keresnek fel. De az is előfordult, hogy valaki azért kezdett hozzám járni, hogy traumát dolgozzon fel. Olyan skálákat, gyakorlatokat adtam neki, amikkel ki tudta énekelni magából, harmóniába tudott kerülni önmagával. Az éneklés ugyanis valóban képes gyógyítani és reményt adni – zárta a beszélgetést az operaénekes.