Derekegyház idén ünnepelte alapításának 150. évfordulóját

Derekegyház, nevét a régi Árpád-kori templomról vagy az itt élt Derek nevű földbirtokosról kaphatta. Hajdan a Kórógy és mellékágai jóvoltából igen gazdag volt élővizekben. A nagyobb áradások során a Tisza is éreztette a visszaduzzasztó hatását. Az élővízi gazdagság később megváltozott. Az elmúlt években Derekegyház községet többször is rekorderként tartották nyilván. Voltak napok, amikor Magyarországon itt mérték a legmagasabb hőmérsékletet.  

30 ezer forintért vette meg a pusztát a szatmári béke aláírója

A tatár és török pusztítások a mai derekegyházi területeket sem kímélték. A csongrád-vásárhelyi uradalom a 17. században Szuhay Mátyás és Szuhay Gáspár birtokában volt, akiktől azonban a császár, hűtlenség miatt, elkobozta azt, és 1670-ben már a kamara kezelte a kincstári földeket. 1702-ben, báró Schlick Lipót császári tábornok kezébe került a puszta. 1722-ben a mintegy 118 ezer katasztrális holdnyi birtokot 30 ezer forintért eladta a császár engedélyével Károlyi Sándor (1668-1743) kuruc generálisnak, akinek a nevéhez fűződik az 1711-es szatmári béke aláírása. A Harruckern bárók része pedig házasság révén került a Károlyiak kezére. A puszta egy részét továbbra is a vásárhelyiek használták legelőnek, a nagyobbik felét pedig a Károlyiak allodiális birtoknak rendezték be. Károlyi Szegváron alakította ki alföldi birtokainak központját. 1743-as halála után fia, Károlyi Ferenc, a szegvári kastélyt átengedte a húgának, Károlyi Klárának és férjének, Haller Gábornak és Derekegyházpusztán alakította ki az új birtokközpontot, amely a mai település alapját képezi.

Károlyi Antal idejében épült fel a kastély

A derekegyházi puszta Károlyi Sándor gróf Ferenc nevű fia idején, aki 1705–től 1758-ig élt, még a vásárhelyi uradalomhoz tartozott. Derekegyház a szatmári békét aláíró gróf unokája, Károlyi Antal (1732–1791) idejében indult igazán fejlődésnek. Károlyi Antal gróf az 1760-as évek második felében, mai lépték szerint úgy gondoljuk rekord gyorsasággal, 1765 és 1769 között a gazdasági épületek mellé egy emeletes barokk kastélyt építtetett, mely a grófi család kedvelt nyári tartózkodási helyévé vált, később pedig az alföldi uradalom egyik központja lett,

150 holdas park ölelte körül

A derekegyházi Károlyi kastély bécsi barokk stílusban épült. Az épület részletesebb leírását egy 1788-ból fönnmaradt leltár, valamint a Károlyi árvák (István, Lajos és György) vagyonáról 1808-ban készült inventárium tartalmazza. Ez utóbbiban külön fejezet szól »A Méltóságos Uraság Kastélyáról«, amely így kezdődik: „Derekegyházi Pusztában vagyon a Méltóságos Uraságnak egy Kastélya, a Pusztának a szentesi határ felől való részén, a Kórógy érhez közel, égetett téglából, egy emeletre, és ezek felett ácsmunkájú harmadik tractussal, zsindely alatt, rossz olasz fedéllel. Napnyugat felől vagyon egy virágos és gyümölcsös kert, napkelet felől az udvar, és a kastélynak mind ezen két részekről való frontispiciuma bádoggal van fedve: a belső frontispiciumon a Méltóságos Famíliának kőre kimetszett Czímere. Az egész épület falaira nézve jó statusban vagyon, fedele pedig avult”. A kastélyt 150 holdas park ölelte körül, amely három részből állt, az Anglus kertből, a Fátzános kertből és a Füves kertből. 

1880-ban 1491 lakosa volt

A birtokot 1827-ben kettéosztották gróf Károlyi István és Lajos között. Derekegyház 1874-ben eszmei községként jött létre a szétszórt puszták és majorok egyesítésével, az alábbi puszták és majorok egyesítésével: Csereszentlászló, Istvánhegyes, Kenyeretéglás, Kiskirályság, Kisújváros, Nagykirályság, Nagyújváros, Ördöngős, Paptelek, Terehalom, Tompahát. Egyéb lakott helyei: Istvánmajor, Kláramajor, Központimajor, Téglás-puszta, Újtelep. A tanyai településű nagyközség lakóinak száma 1880-ban 1491 fő volt, felekezetileg 72 százalékuk római katolikus, 18 százalékuk református, 8 százalékuk evangélikus volt. Közigazgatásilag 1926-ig a tiszántúli, 1926–1948 között a mindszenti, 1948–1950 között a központi, 1950–1984 között pedig a szentesi járásba tartozott, a rendszerváltozás óta is ide.

Weiss Manfréd örökösei mintagazdaságot hoztak létre

A volt Károlyi uradalom nagyobbik részét 1913-tól báró Weiss Manfréd és örökösei birtokolták. Weiss Manfrédnak és családjának sokat köszönhet a korabeli Derekegyház. Weissék 1913-ban vásárolták meg a károlyi birokot, ami 1944-ig a kezelésükben volt. Weiss Manfréd (1857–1922) gyáriparos örökösei korszerű nagyüzemi zöldségtermesztést folytattak, egyedülálló öntözőrendszerrel. A derekegyháziak emléket állítottak az öntözőhajónak, aminek elkészült a kicsinyített mása, amit a település Nagymágocs felőli oldalán, a főút mellett lehet megtekinteni. 

A Weiss örökösök a kastélyt felújították és némiképp átépítették. 1932-ben manzárd emelettel toldották, így alakult ki az oromfalas épület mai formája. 

A család 1944 tavaszán a birtokot átadta a németeknek, ennek fejében külföldre távozhattak. A kastély berendezéseit részben a németek, részben a a helyi lakosok teljes egészében széthordták. A kastélyt végül 1946-ban államosították, 1949-től szakosított szociális otthon működött a falain belül, középsúlyos felnőtt értelmi sérülteket ápoltak ott, egészen a közelmúltig. A derekegyháziak az államosítás óta csak annyit láttak a kastélyból, ami a kerítés felett kilátszott. Az otthon lakóit néhány éve korszerű, támogatott otthonokba költöztették Derekegyházon, illetve Nagymágocson, így a kastély jelenleg üres. A palacsintafesztivál idején tavaly és idén is meg lehetett tekinteni.

777 évet vártak az új templomra

A II. világháború után állami gazdaság és termelőszövetkezet létesült a birtokból. A település, a történetéből is adódóan, a mai napig a mezőgazdasághoz kötődik. Érdekes jelenség, a fejlődés furcsa ötvözete, olvastuk a település honlapján, hogy napjainkban mind a korszerű növénytermesztési technológiák, mind a korábbi időkre jellemző hagyományos művelési módok egyszerre vannak jelen a település gazdálkodásában.

Derekegyháznak az Árpád-korban volt temploma, ami a történelem viharaiban megsemmisült. 777 év után, 2019-ben szentelték fel az új templomot, aminek stílusára a kettősség jellemző. Modern, kortárs építmény, de visszanyúl a templomépítészet örökségéhez is. A templom felszentelése óta megélénkült Derekegyházon a hitélet. A Szentháromság templom tervezőit, Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma építészeket Média-Építészeti díjjal tüntették ki.

Derekegyház erdeiben még Kádár is vadászott

Derekegyház természeti kincsei napjainkban, a mintegy 900 hektár erdő, az 50 hektár víz felület és az építészeti örökségek. A horgászok számára a Kórógy-ér és a Kéktói Ökoturisztikai Park gazdag zsákmányt biztosít. Híres a vadászok körében is, hiszen a gazdag és változatos vadállomány nagyszerű élményt ad. Még Kádár János is vadászott Derekegyházon.

A település intézményeit az elmúlt években szépen felújították. Számos programot is rendeznek Derekegyházon, amik közül a leghíresebb a palacsintafesztivál.