2024.08.05. 11:05
Gyakorlati hasznot hoz az agrártudomány és az informatika összefogása az SZTE-n
A tejtermelő állattartás gazdaságosságáról jelentettek meg tudományterületeken átívelő tanulmányt az SZTE agrártudományi és informatikai kutatói az Animals című szaklapban. Az öt szerző közül kettő doktorandusz.
Agyrém, hogy érzelmi alapon döntünk a selejtezésről!
– ezzel a felkiáltással fordult a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense, Mikó Edit az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Számítógépes és Optimalizálási Tanszékének kutatóihoz.
Ennek eredménye az lett, hogy a közelmúltban „A tejtermelő gazdaságok jövedelmezőségének optimalizálása: A vemhesülési arány és a selejtezési döntés hatása” címmel jelent meg Tóth Violetta, Heinc Emília, Mikó Edit, Csendes Tibor és Bánhelyi Balázs tanulmánya az Animals című szaklapban. A szerzők közül ketten az agrártudomány, hárman az informatika kutatói.
A két tudományterület együttműködésének egyre nagyobb létjogosultsága lesz a precíziós technológia bevezetésével és a mesterséges intelligencia térnyerésével az állattenyésztésben is. De úgy is mondhatnám, hogy az én kutatási témám miatt született a legutóbbi cikk
– közölte mosolyogva a publikáló kutatók névsorának élén álló két doktorandusz közül Tóth Violetta.
A doktori iskolában követelmény, hogy a doktorandusznak legyen minimum egy idegen nyelven megjelent cikke, melyet impaktfaktoros lapban kell közölni, illetve a doktorjelöltnek minimum egyszer első szerzőként kell szerepelnie
– magyarázta.
Tóth Violetta doktori disszertációjának témája a selejtezési okok vizsgálata nagyüzemi tejtermelő tehenészetben.
A hazai Holstein-fríz állománynak a jelenlegi átlag laktációja alapján a teheneket a második ellés után leselejtezik. Ez nagyon rövid hasznos élettartamnak számít, ezért kezdtem el vizsgálni a döntés hátterét. Az alapkérdésem az, hogy ha nem vemhesül a tehén, akkor meddig optimális termelésben tartani. Különböző paramétereket vizsgáltunk. Például a termékenyítés és a sikeres vemhesülés számának a tejtermeléssel kimutatható kapcsolatát
– részletezte.
Élő állatok és hat nagy, magyarországi szarvasmarhatelep húsz év információit tartalmazó adatsorával, szimulációs módszerrel dolgozott a kutatócsoport. A növekvő vemhességi rátának a jövedelmezőségre gyakorolt hatását vizsgálták.
A precíziós állattenyésztés lényege, hogy úgy tudunk az egyedekről dönteni, hogy fölhasználjuk sok-sok állattartó telep adatait. Az adatok nem pusztán számok, ha összefogunk az informatikusokkal
– emelte ki Mikó Edit.
Az SZTE agrártudománnyal és informatikával foglalkozó kutatói által kidolgozott döntéstámogató rendszer alkalmazható lesz a gyakorlatban, de a modellt mindig rá kell igazítani az adott szarvasmarhatelepre. Az SZTE Mezőgazdasági Kar kutatói szakmai fórumokon mutatják be az eredményeiket, hogy eljusson az új módszer lehetősége a gazdálkodókhoz.
