2024.07.05. 07:00
Szegedi Szabadtéri Játékok: az örökifjú fesztivál – videókkal
Szeged védjegye, a nyári színházi fesztiválok zászlóshajója. Kísérleti jelleggel, a salzburgi ünnepi játékok mintájára indult, majd az ország egyik meghatározó színházi ünnepévé vált. A Szegedi Szabadtéri Játékok nélkül ma már elképzelhetetlen a nyár.
Andrew Lloyd Webber és Tim Rice művét, a Jézus Krisztus szupersztárt Magyarországon először a Dóm téren mutatták be. Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok
Szinte mindenki az eget kémlelte. Attól tartottak, hogy a gondos előkészületek ellenére az időjárás közbeszól, és a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását elmossa majd az eső. Este nyolc körül azonban kitisztult az ég és elállt a szél. A nézőteret megtöltő több ezer ember akkor még nem is sejtette, hogy Voinovich Géza darabjával, a Magyar passióval egy olyan sikeres előadás-sorozat kezdődik, ami a magyar színművészet legrangosabb fesztiváljai közé emeli a Dóm térit.
Negyed kilenc lehetett. A széles széksorok, a hatalmas tribün és az állóhelyek zsúfolásig megteltek. Sorra kigyultak a püspöki palota és az egyetemi épületek fehér ablakdeszkáju sötét ablakaiban a mécsesek. A vörösre festett drapériák és a zászlók nyugtalanul lengtek a szélben. Zsongott az elragadtatás és a várakozás moraja és a nézőtől jobbra valahonnan felharsant a kürtszó, jelezve az előadás kezdetét. Szokatlan, valósággal meglepő fegyelmezettséggel foglal mindenki helyet, Csend és sötét borul a széksorok fölé, hogy élet és világosság támadjon a – színtérre
– írta a Délmagyarországban másnap megjelent tudósításában Lengyel Vilmos. A nézők és művészek is érezték, hogy azon az estén a Templom téren, ma Dóm téren valami különleges produkció született.
Visszatérő vendégek a Szabadtéri Játékokon
Különleges atmoszférája van a Dóm térnek, más az akusztikája és más a hangulata a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mint egy hagyományos koncertnek
– nyilatkozta lapunknak Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója. A Dél-Alföld egyik meghatározó zeneművészeti együttese évről évre visszatérő vendég a Dóm téren, 2003 óta minden évadban ingyenes ajándékkoncerttel lepik meg a nagyközönséget.
A rockzenekarokkal ellentétben a szimfonikus zenekar egy koncertteremben erősítés nélkül játszik. Szabadtéren viszont a város zaja miatt komoly hangrendszerrel kell hangosítani a koncertet, ami másfajta odafigyelést igényel
– folytatta Gyüdi Sándor karmester.
Bizonyos mértékig a hangmérnökök kezében vagyunk, mert ahol az ember dirigál, nem azt lehet hallani, mint ami a hangszórókból kijön. Egy Dóm téri fellépés hangulata is különleges, nagyon inspiráló, mert nincs olyan koncertterem Magyarországon, ahol egyszerre négyezer ember hallgatna komolyzenét. A stadionok koncertjein lehet, hogy több néző van, de ott nem klasszikus zenét játszanak
– hangsúlyozta a szimfonikus zenekar vezető karmestere.
Mit jelent ez, ha a számok mögé nézünk? Egy telt házas Dóm téri ajándékkoncerten annyi néző van, mint nagyjából hét-nyolc kőszínházi hangversenyen.
Különleges előadások a Dóm téren
És hogy kit tisztelhetünk a szabadtéri ötletgazdájaként? A helytörténészek több nevet is emlegettek: a költő Juhász Gyulát, a filmesztéta Balázs Bélát, a színházi rendező Hont Ferencet, valamint a város országgyűlési képviselőjét, a korabeli kultuszminisztert: Klebelsberg Kunót, akinek igen sokat köszönhetett a korabeli Szeged.
Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója 2017-ben, a Vízkereszt, vagy amit akartok című Shakespeare vígjátékban lépett először a Dóm téri deszkákra. A monumentális, négyezer fős nézőtérrel egy korábbi szegedi látogatásán szembesült, amikor a Cigányszerelem egyik próbája után fellopózhatott a színpadra.
Úgy látom, hogy nemcsak Szeged és a régió, hanem az ország kulturális zászlóshajója a Szegedi Szabadtéri Játékok. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy már három éve két helyszínen bőséges programkínálattal és koncertekkel, a Dóm téren pedig a legkorszerűbb vizuális és hangtechnikával, nagyon erős látványvilággal csábítja Szegedre a fesztivál az ország kultúra- és színházbarát nézőit a fesztivál
– mondta a főigazgató. 2021 óta a Szegedi Nemzeti Színház szervezi a szabadtéri fesztivál programjait.
A kutatásunk szerint nézőink kétharmada a dél-alföldi régión kívülről érkezik, tehát a szabadtéri turisztikai szempontból is nagyon fontos szerepet játszik azontúl, hogy a Dóm téren mindig olyan programokat, előadásokat kínálunk, amelyeket ebben a formában máshol nem láthatnak a nézők
– tette hozzá Barnák László.
Kevés volt Szegeden a hotelszoba
A turizmus már a hőskorban, az 1930-as években is fontos szerepet játszott. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira különvonatok indultak Budapestről. Sőt, nemcsak színházjegyeket, hanem már az első eladásra, a Magyar passióra is – ahogy ma mondanánk – komplett turisztikai csomagokat értékesítettek. A különvonattal érkező vendégek egyik része már aznap este, az előadás után hazautazott, a másik részére viszont programok vártak. Vasárnap délelőtt a fogadalmi templom miséjén vehettek részt, majd Móra Ferenc vezetésével megtekintették a múzeumot, délután pedig a tiszai regattaversenyen vagy az újszegedi SZUE-pályán megrendezett vízipólómérkőzésen szurkolhattak. A korabeli lapok szerint egyetlenegy gond volt, kevés volt akkoriban Szegeden a hotelszoba. A város szállodáiban 1931-ben mindössze 350 turistát tudtak elhelyezni, ezért azt kérték a szegediektől, hogy akiknek kiadható bútorozott szobájuk van, a MÁV-nál jelentkezzenek.
A korabeli műsorfüzetek a Somogyi-könyvtár helytörténeti gyűjteményében is fennmaradtak, a Magyar passió 1931-es vagy a János vitéz 1937-es előadását még a filmhíradó is megörökítette.
Szegedi Szabadtéri Játékok: az örökifjú fesztivál – Galéria: Szegedi Szabadtéri Játékok
A világháború miatt félbeszakadt
A Szegedi Szabadtéri Játékok 1931-ben kezdődő története nem volt folyamatos, közbeszólt a második világháború, 1939 és 1959 között nem rendeztek előadásokat a Dóm téren. Nagy karmester elődöm, Vaszy Viktor volt az, aki a szabadtéri játékok újraindítását szorgalmazta
– folytatta Gyüdi Sándor.
Szegeden a nyári színház kiváló otthonra talált. Az építészetileg zárt Dóm tér sokkal inkább alkalmas egy szabadtéri előadás befogadására, mint például a margitszigeti szabadtéri színpad, ahol nem falak, hanem fák veszik körül a területet
– tett hozzá.
Színpadra lépett a rockopera és a musical
A nézőink körében hosszú évek óta a musical áll az első helyen, a zenés vígjátékokat, a zenés darabokat keresik. A Dóm tér programja is erre épül, hiszen egyre inkább kereskedelmi szempontok szerint kell működtetni a fesztivált, mivel Szeged város önkormányzata által nyújtott támogatásból és a saját bevételekből áll össze a szabadtéri költségvetése
– hangsúlyozta Barnák László.
Persze, a szabadtérinek is lépést kellett tartania a folyamatosan változó nézői igényekkel, a gyorsuló életmóddal, a divattal. A hőskorban még a prózai előadások, a drámák vonzották a nézőket. A harmincas években elképzelhetetlen volt egy-egy évad Madách Imre Az ember tragédiája nélkül. A hatvanas-hetvenes évek a legendás operaelőadásokról szólt, majd jött a nyolcvanas évek és a rockopera, valamint a musical is helyet követelt magának a Dóm téri deszkákon olyan legendás előadásokkal, mint az István, a király, a Jézus Krisztus szupersztár, illetve a Macskák.
Újabb fejezetekkel gyarapodhat a történet
Amikor színészként állhatok a színpadra – idén például a Rebecca című musicalben –, önmagamért felelek és a partnereimre kell nagyon figyelnem. Főigazgatóként gazdaságilag, jogilag, munkaszervezésileg több tízezer ember szórakoztatásáért, a társulat működtetéséért, a város vagyonáért felelek. Másfajta felelősség ez, de mind a kettő olyan örömet okoz, hogy azt érzi az ember, van értelme csinálni
– hangsúlyozta Barnák László.
Hozzátette, felemelő érzés azt látnia, hogy a nyári hőségben is milyen sokan utaznak Szegedre és foglalnak szállást, hogy láthassák a színpadra állított produkciókat.
A nézők a legfőbb támogatóink
– hangsúlyozta a főigazgató.
Nézőkből pedig valószínűleg idén sem lesz hiány: a 2024-es évadra már több mint 76 ezer jegy elővételben elkelt. Minden adott ahhoz, hogy folytatódjon a nyári színház 1931 óta íródó története.
