Megbélyegezve című kötetét mutatta be a Móra-múzeum numizmatikusa

2024.07.03. 19:00

Rejtélyes bélyeggel indult Ujszászi Róbert nyomozása

A szentesi piacon lelt gyermekkorában egy beazonosíthatatlan kincsre Ujszászi Róber numizmatikus. Egy különleges bélyegre, amelynek eredete nem hagyta nyugodni. Nyomozni kezdett, és évtizedekkel később sikerült fényt derítenie keletkezésének körülményeire. Nyomozását egy kötetben foglalta össze, amelynek bemutatóját szerdán tartották a Gál Ferenc Egyetemen.

Koós Kata

Ujszászi Róbertet Megbélyegezve című kötetéről Kiss József Géza audiológus professzor kérdezte a bemutatón. Fotó: Koós Kata

A Megbélyegezve címet kapta Ujszászi Róbert, a Móra Ferenc Múzeum numizmatikusának szerdán bemutatott kötete. A szerző ugyanis a magyar pénztörténet egy igen különleges, eddig fehér foltjának feltárására vállalkozott könyvében, amely erősen kapcsolódik egy rejtélyes bélyeg eredetének felfejtéséhez. Ujszászi Róberttel a kötetet kiadó Gál Ferenc Egyetemen Kiss József Géza audiológus professzor, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete helyi csoportjának elnöke beszélgetett, aki úgy fogalmazott, a könyv tekinthető egy nyomozás naplójaként is.

Fotó: Koós Kata

Kincs a piacon 
 

A szerző elmondta, hogy a nyomozás gyökerei egészen gyermekkorába vezetnek, amikor a szentesi piacon megvásárolt egy bélyegalbumot, amelyben mindenféle bélyeg volt, amelyek zömét azonnal, néhányat középiskolai és egyetemi évei alatt sikerült beazonosítania. Egy bélyegről azonban sehol sem talált információkat, eredete rejtély maradt. Mígnem egyszer véletlenül Kupa Mihály egyik katalógusában meg nem akadt a szeme egy különleges papírpénzen, amelyen látható volt saját, titokzatos bélyegének hasonmása is.
 

Valódi ritkaságnak számít 
 

Ujszászi Róbert úgy fogalmazott, hogy a kötetben egyesült a numizmatika és a bélyeggyűjtés iránti szenvedélye. A könyv tárgyát ugyanis a délvidéki Bácska 1941-es megszállásának egy igen ritka, fölülbélyegzett papírpénz családja, abból is mindenekelőtt az 1000 értékjelző számmal fölülbélyegzett, 1931. december 1-jei keletkezésű jugoszláv ezer dináros bankjegy adja. A papírpénz nosztrifikálás, azaz egy bankjegy számba vétele, eredetiségének megerősítése alapvetően ritka eseménynek tekinthető a történelemben, a szerző elmondása alapján a világ pénztörténetében mindössze 6-7 alkalommal történt meg. Ráadásul a számba vétel zömmel egyszerűen bélyegző ráütéssel történt, így végképp kuriózumnak számított az 1931-es bélyegragasztás gyakorlata. Mára a szerző tudomása szerint mindössze 8-10 darab délvidéki fölülbélyegzett bankjegy maradt fenn, ugyanis noha tízmilliós nagyságrendű papírpénzt bélyegezhettek fel, de ezek nem kerültek végül forgalomba, a bankjegyek többségét megsemmisítették. Jelenleg 600-1000 eurót ér egy-egy bankjegy gyűjtői körökben.
 

A nyomozás izgalma 
 

A könyvbemutatón arra is kitért a szerző, hogy a száraz történelmi tények, az események lineáris feltárása helyett igyekezett visszaadni a nyomozás poénjait és meglepetéseit is, hogy az olvasók bepillantást kaphassanak a kutatófolyamat izgalmas oldalába.

 A könyvet egy picit módszertani kísérletnek is szántam, egyfajta ösztönzésnek. Aki elolvassa, rádöbbenhet, hogy a kutatás noha sok levéltárban üléssel és olvasással jár, de nem sótlan, unalmas dolog, mint amilyennek talán elsőre tűnik, hanem sok, szellemi értelemben izgalmas fordulópontot hozhat magával. Továbbá, ha az ember falakba ütközik, nem biztos, hogy föl kell adni 

 – mondta Ujszászi Róbert.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában