A zenei vezető a Rebecca produkció láthatatlan motorja

Egy színházi produkció megalkotása során az első olvasópróbától a főpróbáig a rendező a legfőbb dirigens, akinél összefut minden alkotói szál. Ha a mű kész, a direktor visszavonul. Így történik ez a Szegedi Szabadtéri Játékok önálló produkciója, a Rebecca musical esetében is, amelyet pénteken mutatnak be a Dóm téren Béres Attila rendezésében. A premieren és az azt követő előadásokon is rejtezik azonban valaki a kulisszák mögött, akinek a rendezőnél nem kevésbé kulcsfontosságú szerepe van a produkció sikerében.  

A pálca ereje

Aki a nézők számára láthatatlan motorként hevíti, ütemezi és összetartja a svájci óramű pontosságával felépített produkciót, nem más, mint a Rebecca zenei vezetője és karmestere, Bolba Tamás. Pálcájával nem csak a zenekart és a színészeket irányítja, nem csak a tempót adja, de megakadályozza vagy éppen helyrehozza az elcsúszást, fokozza vagy éppen csitítja a nézők szívverését, katarzist varázsol a lelkekbe. 

– A szabadtéri játékoknak egészen különleges hangulata van. Mások az illatok, röpködnek a madarak, ciripelnek a tücskök, és egy szabadtéri próba után újra kinyitva a kottát, sokkal több hangjegy lesz benne másnap, mert néhány bogár vagy szúnyog úgyis belezáródik – mondta el lapunknak vidáman a karmester. 

Távol a színpadtól 

Beszélgetésünk során kiderült, hogy a Dóm téri kulisszák mögött a Bolba Tamás által dirigált zenekar rendhagyó helyszínen muzsikál majd az előadások során. Technikai, biztonsági és időjárási okokból egy ideiglenesen felállított konténerteremben játszanak, a kapcsolattartás a színészekkel monitorokon keresztül történik. 

– A Szegedi Szimfonikus Zenekar, egy úgynevezett rock alap, a kórus közreműködésével összesen ötven zenész felel a zenei világért. Persze kényelmesebb lenne, ha a klasszikus színházi helyünkön lehetnénk, a zenekari árokban, hogy lehessen közvetlen kontaktus a színészekkel, de ez a szabad tér velejárója. A hangszerek értéke darabonként több millió forint, véletlenül sem ázhatnak el – fejtette fel a rendhagyó helyszín okát a zenei vezető, aki kiemelte, hogy mennyire élvezi a közös munkát a szegedi szimfonikusokkal. 

– Nagyon hálás vagyok a zenekarnak, mert az első pálcamozdulatoknál kiderült, hogy már előzetesen készültek, ezzel őrületesen megkönnyítették a felkészülést – jegyezte meg. 

Titkos összenézések

Michael Kunze és Sylvester Lévay remekművével kapcsolatban egyszerűen úgy fogalmazott, hogy imádja a Rebeccát. Mindenekelőtt azért, mert amit Daphne du Maurier annak idején betűkkel tett regényében, azt Lévay Sylvester kottájával tökéletesen reprodukálta: hangjegyekbe sűrítette a tragikus és a beteljesült szerelmet, az akciót, a pletykát, a bűnt, a feszültséget és a krimit magát. 

– Lévay Sylvester világa azért is ennyire sikeres, mert könnyen emészthető, azonnal fülbemászó muzsikák tömkelegét rakta bele minden musicaljébe. A Rebeccának minden dala a dramaturgiának megfelelő, tökéletes pontosságú karakterrel simul bele a cselekménybe. Nincs egyetlen fölösleges hang sem, a dalok szerves részei a krimi történetének – indokolta rajongását a zenei vezető, aki egy, a zenészekkel kapcsolatos kulisszatitkot is elárult lapunknak.

– Túl azon, hogy létrejön egy ilyen csodálatos, óriási produkció, a kulisszák mögötti, rejtett rebbenések miatt érdemes ezt csinálni akkor is, ha csupán öt estén át tart. Mert amikor egy zenész úgy játszott el egy frázist, akkor bizony összenézünk, és az a pillanat, hiába csak páran láttuk, egy életre megmarad. Én már rengeteg ilyen titkos összenézést zártam palackba – mondta.