2024.07.28. 11:49
A LÖSZ Fesztiválon elérték az eget
Ezer szál fonódott össze újfent Hódmezővásárhelyen. A LÖSZ Kulturális Fesztiválon százak vállaltak részt abból, hogy a helyi zenei, irodalmi értékeket őrizzék a jövő generációjának. Azért a mulatozás és a csapolt sör sem maradt ki a sorból.
A népdalok a fesztiválon is bizonyították erejüket.
Évek óta a kapolcsi Művészetek Völgye mini változataként tekint a kétnapos, idén július 26-án és 27-én megtartott LÖSZ Fesztiválra a szervező Sulyok Zoltán, vagy Csülök, ahogy a vásárhelyiek ismerik. A szándék, a cél, a beletett energia folyamatos: helyi kultúra, népi értékek és könnyűzenei programok zanzája, egymás mellé- és összesűrítése. Társadalmi és baráti összefogással.
A LÖSZ Fesztivál és a beatkorszak
A vásárhelyi piac mögötti Szürkekabát Bárszínház előtti színpadon szombaton délután helyi kortárs költők tolmácsolták műveiket, miközben – a közönség soraiban – néhányak újrahasznosítható műanyag korsójában már sör gyöngyözött. Majd a figyelem Sulyok Csabára terelődött, aki a LÖSZ-ön mutatta be először a nyomdából éppen csak megérkezett A beatkorszak és előzményei Hódmezővásárhelyen című kötetét. Öt év kutatói munka, rengeteg támogatás eredménye a majdnem háromszáz oldal, amely az 1957-től egészen 1974-ig áttekinti a helyi könnyűzenei életet. Nem is akárhogyan: nem csupán száraz tényanyag- gyűjtemény, a szerző történelemszakos tanárként alaposan körbejárja azokat a társadalmi, politikai folyamatokat, amelyek a szocialista évtizedekben meghatározták a mindennapokat, így a szórakozást, a zenét is.
Célok, tettek és vágyak
Mint az a könyvbemutatón kiderült: azon túl, hogy emléket akart állítani azoknak az ismert és szeretett helyi zenészeknek, akik már nincsenek közöttünk, fontos üzenetet közvetít. Az idén már a második könnyűzenei konferenciát is szervező Sulyok Csaba úgy véli, fontos képzőművészeti, kulturális, zenei értékek vesznek el, holott feladatunk örökíteni a mögöttünk jövő generációknak. Ilyen szempontból tehát a LÖSZ Fesztivál küldetése révén a legtökéletesebb helyszín volt a könyvbemutatóhoz. Csaba arról is beszélt, hogy némileg irigykedve tekint az egykori helyi könnyűzenei élet közösségteremtő erejére, vagy arra, ahogyan a ‘60-as-70-es évek zenészei meglehetősen lehetetlen körülmények között kitartottak, alkottak, tettek a céljaikért, vágyaikért. Véleménye szerint elszántságuk, bizonyos tekintetben harcos kiállásuk, véleményem szerint pedig problémamegoldó attitűdjük, elszántságuk sok tanulsággal szolgálhat a ma emberének. A könyv egyik különlegessége, hogy a fejezetek előtt a Kilencek néven ismert költői csoport, egy 1969-ben megjelent Elérhetetlen föld című antológiában megjelent verseiből idéz. A bölcsészhallgatók valami újat, szabadabbat alkotni akartak, hogy együttesen hallassák a hangjukat az aczéli cenzúra ellenszelében.
Nem beszéltem a rózsámmal az este
A kötetbemutató után a vásárhelyi Szőnyi Benjámin Református Iskola egykori tanítványa, Kiszel Jennifer olyan ízzel énekelte a népdalokat, hogy a közönség felpattant kényelmes helyéről, úgy daloltak együtt. Majd a Kankalin Néptáncegyüttes és az őket kísérő zenekar megkoronázta a hagyományőrző pillanatokat. A móka este a Crash5 fellépésével folytatódott.
