Nem, nem, soha! - Egy vonalas füzet emléke a Trianon utáni évtizedekből

Megfakult lapok, halványodó írás kockás és vonalas irkákban. Nem sokban különböznének a ma is használt iskolai füzetektől, ha az első és utolsó borítókon nem arra akarták volna emlékeztetni a gyerekeket, mi is történt 1920. június 4-én. Nem, nem, soha! – olvasható a felirat egy vásárhelyi iskolás 1939–40-ben használt füzetén, hogy a tanórákon se feledje a békediktátumot, és annak minden következményét.

Identitásunk része a múlt

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti összetartozás napján tartott történelmi projektnapot június 4-én, kedden a Bethlen Gábor Református Gimnázium. Mint azt Csipakné Nagy Bertilla, az iskola történelem munkaközösség vezetője lapunknak elmondta: az, hogy a diákok megismerkedjenek a trianoni események helytörténeti vonatkozásával, kiemelt céljuk volt a programok szervezésekor, hiszen a múlt ismerete erősíti hovatartozásunkat, meghatározza identitásukat. 

Versengés, rendhagyó történelemórák, múzeumi foglalkozások, tárlatbejárás, kvízjátékok töltötték ki az iskolások napját, minden korosztálynak a már megszerzett tudásához igazítva.

Hétköznapok a tragédia után

– Fontos megismerkedni lakóhelyünk történetével, tudni azt, hogy az itt élők a trianoni békediktátum utáni évtizedekben hogyan reagáltak a történelmi traumára. Száz évvel ezelőtt miként élték meg a tragikus történéseket és következményeit éppen a Bethlen-gimnázium egykori diákjai, vagy éppen a vásárhelyi lakosok – mondta. Majd arról beszélt: a tanulók láthatóan szívesen kapcsolódnak városuk történetéhez. Az pedig már a tanárokon múlik, mennyire tartják fontosnak, hogy emberközelibbé tegyék a mindennapokat, bármely történelmi korszakról is legyen szó. 

– Látni, tapasztalni a diákok nyitottságát, érdeklődését városuk történelme iránt. Az egyik kilencedik osztályos tanítványom Szeremlei Sámuel helytörténeti könyvét szerezte meg egy antikváriumból, hogy továbbismerkedjen az egykori református lelkész, egyúttal jeles egyházi és történetíró munkásságával. De volt olyan diákunk, aki cserkészcsapatot vezetve a történelemórán halottakat használta fel foglalkozásain. Bízom benne, hogy gyökeret ereszt bennük ez a tudás és erősíti a lokálpatriotizmust – hangsúlyozta Csipakné Nagy Bertilla.

A veszteségek emlékei

– Trianon utáni hétköznapokban mindenhol megjelent a Trianon ellenes magatartás, az iskolások – Vásárhelyen is – olyan füzeteket használtak, amelyen ott volt a Nem, nem soha! felirat, a Csonkamagyarország térképe, vagy a trianoni veszteségeket részletező leírás – mondta lapunknak Kovács Ferenc helytörténeti kutató, aki Trianonhoz köthető vásárhelyi momentumokkal, tárgyi emlékekkel ismertette meg a gimnázium diákjait. 

– Számtalan emlék bizonyítja, hogy 1920 és 1945 között láthatóan folyamatosan ébren tartották a Trianon ellenes gondolatokat Hódmezővásárhelyen is. Rajzok, grafikák bizonyítják mindezt, ahogy az 1922-es bethlenes végző diákok tablója is, amelyen a történelmi Magyarországot formázzák a diákok arcképei – hangsúlyozta Kovács Ferenc.