Mészöly Ágnes író: olykor nehéz az élet, de vannak tartalékaink

Mészöly Ágnes író – aki meglehetősen gyakran nyúl olyan korántsem könnyű témákhoz, mint a halál, a bánat, vagy a hazugság – karakterei szenvedéséről, az írás és a konduktori munka hasonlóságairól, a krimi műfajáról, meg nem adott válaszokról is nyilatkozott lapunknak. Mint mondta: szerinte a tabutémák a különösen érdekes témák, ezért leginkább arról ír, ami őt foglalkoztatja. Legyen az éppen gyerek, ifjúsági vagy felnőtt kötet. Túl rövid az élet ahhoz, hogy ne így legyen.

Csak felteszi a kérdést

– A visszajelzések szerint a szövegeim pörgősek, filmszerűek, és ez valószínűleg kézre áll a mostani fiatal olvasóknak. Nem szeretek különösen hosszú jeleneteket írni. Szeretem, ha dinamikus a történet, kedvelem a kihagyásokat, a váratlan, netán veszélyes szituációkat,  ám ez sosem tudatos döntés eredménye – mondta arról, hogy ifjúsági regényeiben miként találja meg a hangot a mai fiatalokkal. Majd arról beszélt, van ugyan némi edukációs szándéka, nem szeretné letolni az igazságot mások torkán, vagy kifejezetten szépre, jóra nevelni a gyerekeket. 

– Sokszor fel is róják nekem mint írónak, hogy meg kellene mondanom a tuti válaszokat. Én viszont azt hiszem elég felnőttnek tartom az olvasóimat, úgy a tizenéveseket, a kisebb gyerekeket is. Gondolja ki mindenki magának a saját konklúzióját, én csak felteszem a kérdést – hangsúlyozta. Majd hozzátette, szerinte egy történet vagy legyen igazán fajsúlyos, vagy lehessen belebonyolódni egy szórakoztató, izgalmas, például időutazós történetbe, netán az általa különösen kedvelt krimibe.

Karakterek önálló döntésekkel

A jóval több, mint tucat kötet szerzője az irodalmi tevékenységgel párhuzamosan évekig dolgozott fejlesztő pedagógusként és konduktorként; utóbbihoz szükséges diplomáját a Nemzetközi Pető Intézetben szerezte. 

– Az írás és a konduktori munka csak részben, vagy látszólag eltérő: mindkettőben rendszerben kell gondolkodni, de egyszerre szükséges a tudatos tervezés és a rendkívüli rugalmasság. Mindig adódhat egy helyzet, ahonnan már nem folytathatjuk a munkát a tervek szerint – magyarázta kérdésünkre. Majd további párhuzamként arról beszélgettünk, íráskor is gyakran előfordul, hogy a történet karakterei nem azt csinálják, amit a szerző eltervezett. – Ha egy karakter igazán jó, annak mélysége van. Ám olykor az író döntése érezhetően nem a szereplő döntése, így néha egész fejezeteket kell újratervezni – mondta.

Néha annál is nehezebb

A szeptember végén tartandó könyvfesztiválra jelenik meg új krimije, a Rókabérc, haláltúra, illetve a Megrajzolt gyilkosságok folytatásaként. A fiatalok pedig az Abszolút-töri következő kötetére, egyúttal a korábbinál jóval több szenvedésre számíthatnak. – Túl jól bántunk az időutazókkal ebben a sorozatban, most sok kihívással találkoznak – tette hozzá a szerző. De azt is elmondta: olykor az ő szíve is vérzik egy-egy karakter sorsának alakulásakor regényeiben, ám fontosnak tartja, hogy komoly tétje legyen döntéseiknek.