2024.04.12. 18:00
Szőttes kiállítás Kisteleken – Galréia
Április végéig tekinthető meg az a szőttes kiállítás Kisteleken, ami csütörtökön este nyílt a Klebelsberg Művelődési Központ nagytermében. A tárlaton tíz alkotó mutatja be munkáit, melyek között faliképek, sálak és tarisznyák is láthatók.
Sok érdekes szőttest láthatunk a kisteleki tárlaton, az egyik kiemelkedő Újvári Edit Jézus Krisztus arca. Fotók: Imre Péter
Pópityné Várhidi Zsuzsanna és Szabó János Bence hegedűművészek játéka vezette fel Kisteleken csütörtökön a szőttes kiállítás megnyitóját a Klebelsberg Művelődési Központban. Helybeli olvasóink a névazonosság alapján bizonyára rájöttek, utóbbi egyben a járási székhely református lelkésze, aki pár hónapja már az új templomban gyakorolhatja hivatását.
Rendhagyó
A muzsika után Nagy Sándor polgármester elmondta: rendhagyónak tartja a tárlatot, bár a festőkör kiállításaival rendszeresen találkoznak a kisteleki lakosok, de a szőttesek bemutatása más, ilyen alkotásokat ritkábban láthatnak.
– Biztos vagyok benne, hogy a következő hetek rendezvényeinek résztvevői is megcsodálják majd ezeket az alkotásokat, és olyan szemmel is nézik, melyik tetszik annyira, hogy örülne neki, ha az otthonát díszítené. Ez olyan színfolt, ami által többek lehetünk – közölte.
Megnyitó
A szőttes tárlaton tízen mutatják be munkáikat, Csányi Lívia, Bulik Ágnes, Újvári Edit, B. Papp Andrea, Monostoriné Hegyi Julianna, Vargáné Fülöp Katalin, Szabóné Zsóka, Juhász Ágnes, Bor Sarolta és Ábrahám Beáta. A helybeli Csányi Lívián kívül a kiállítók a hattyasi és a szőregi szövőkörből érkeztek. A hivatalos megnyitó a helyi művészeti élet meghatározó szereplőjére, Szombathelyi Árpád festőművészre várt, aki azt is közölte, volt már hasonló rendezvény Kisteleken, igaz, akkor a művészeti iskolában, és elárulta, neki is van szőttes és falikép gyűjteménye.
– Sző, fon és nem takács, mi az? Pók – kezdte mondandóját az ismert találós kérdéssel.
– Félretéve a viccet, a gobelinek, szőttesek a középkorban közlési lehetőségek is voltak, rajzos formában adtak át üzeneteket, meséltek történeteket az alkotók. Ez tulajdonképpen a mai napig igaz a már említett gobelinekre, népi szőttesekre és hímzésekre, gondoljunk csak az ötletes és humoros falvédőkre – mondta, megemlítve: gyerekkorában még készítettek úgynevezett patics falat, hasonló szövéses technikával, sárból, fűzfa ágakból, nádból és gyékényből.
Április végéig látogatható
Szombathelyi Árpád a praktikus használati tárgyak mellett kiemelte Csányi Lívia íriszeket ábrázoló munkáit, B. Papp Andrea székely táncosokat megörökítő faliképét és Újvári Edit Jézus-portréját, „ezeket műalkotásoknak tekintem” – jegyezte meg. Hozzátette: az említettek, a közel 50 művel együtt április végéig tekinthetők meg.
Mi a szőttes? A szőttes népi kifejezés, hagyományosan a különböző alapanyagból készült fonalak szövőrámán, szövőszéken szövéssel történő feldolgozását jelenti, elsősorban háziipari szinten. Ezek a termékek mindig jelen voltak az életünkben, már a Biblia, az Ótestamentum is említi a szőtteseket a Királyok II. könyve 23. rész 7. versében „és a melyekben az asszonyok kárpitokat szőttek az Aserának”. Eszerint az időszámításunk előtti 15. században már biztosan léteztek ilyen alkotások. Az ókorban, már mintegy 3 ezer éve, a szövőkereteken készült kárpitokat ismerték Egyiptomban, Indiában, Peruban, Mezopotámiában és Kínában is. |
Szőttes kiállítás Kisteleken – Galréia: Imre Péter