2024.04.26. 17:09
Megújult a makói hagymás ház – Galéria
A makói József Attila Múzeum idén nem szervez külön programot a Tájházak napjára, viszont a belépőjegy váltása nélkül lehet felkeresni az intézményt. A skanzenben meglepetés is várja az érdeklődőket: megújult a város múltjának egy fontos szeletét bemutató hagymás ház.
A hagymás ház a makói skanzen legnépszerűbb állandó kiállítása. Fotó: Szabó Imre
A hagymás ház egy az Aradi utcán valaha állt tornácos parasztház pontos mása: ez Erdei Ferenc makói szociológus, vitatott tevékenységű politikus 1793-ban épült, majd 1896-ban átépített szülőháza volt. A dédapja építtette, annak idején ilyenekben laktak a református vallású hagymatermesztők.
Az épületet 1990-ben adták át, amikor Tóth Ferenc volt a múzeum igazgatója. Jelenlegi utódja, Szikszai Zsuzsanna elmondta, az azóta eltelt időben a tetőzetet ugyan felújították, külső, homlokzati festést is kapott, belsőt viszont nem, ezért a falfestés láthatóan megkopott. Most ezt pótolták.
Ezzel is igyekeztünk egy kicsit visszanyúlni a hagyományokhoz, hiszen régen az volt a szokás, hogy József napján kipakoltak a tisztaszobából és festőket hívtak
– mondta.
A munkát a makói SzakMaCenter Kft. szakemberei végezték el, mindössze két hét alatt. Maga a kiállítás nem változott, csak a bútorokat, textíliákat tisztították meg és konzerválták. Az igazgató szerint a különbség szemmel látható.
A hagymás ház egyébként a skanzen legnépszerűbb állandó kiállítása. A tisztaszoba azt mutatja be, milyen körülmények között teltek a hagymás gazdák mindennapjai – ennek legérdekesebb eleme az országosan egyedülálló, nádszövetből készült hagymás rács, amit a gerendára erősítve, a kemence fölött elhelyezve a dughagymafejek szárítására használtak. Egy-egy rácson 4-5 mázsa is elfért. Az épület többi termében pedig a hagymatermesztés egykori eszközeit – például a hagymaásót, az utalót, a dikkelőt vagy a rostát – teszik közszemlére, illetve azt a történeti folyamatot, miként gyarapodtak a fél telkes zsellérek és hogyan lett világhírű a makói hagyma.