2024.01.29. 18:39
Szolnokra utaztattak 119 Tornyai-festményt
A Szolnokot és Hódmezővásárhelyt összekötő szálak egy közös Tornyai János-kiállítással gazdagodnak. Hétfőn délelőtt 119 festményt utaztattak el az Alföldi Galériából a Tisza-parti város egykori zsinagógájában működő galériába.
Összesen 119 festményt szállítottak Vásárhelyről Szolnokra. Fotó: Tábori Szilvia
Templomból a múzsák templomává vált egykori szolnoki zsinagógába szállítottak ma száznál több Tornyai János-festményt a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériából. Az 1898-ban létrehozott, majd 2005-ben felújított épület jelenleg a Damjanich János Múzeum időszaki kiállítóhelye, Szolnoki Galéria néven. Két hónapig a vásárhelyi közgyűjtemény festményei vendégeskednek a különleges térben: február 8-án, csütörtökön 16 órakor nyílik meg A színekben rejlő hatalmas erő című tárlat.
A derű színei
A szolnoki kiállítás a korábban berögzült Tornyai-megítéléssel szemben felhívja a figyelmet a 155 évvel ezelőtt született alkotó életművének sokszínűségére, modernségére. A Damjanich János Múzeum és a Tornyai János Múzeum közös kiállítása a művész teljes életművéből nyújt bőséges válogatást. Kezdeti zsánerképein a kor paraszti társadalmának nyomorúsága jelenik meg, de emellett több történelmi témájú művet is alkotott. Tornyai János életének későbbi szakaszában plein air szellemében készült művein színei kivilágosodtak, képei derűsebbek lettek, oldottabb festői megoldásokat alkalmazott. Nagy Imre művészettörténész, a kiállítás kurátora kérdésünkre elmondta: a címválasztás ugyancsak a felszabadult, a színekben örömét lelő festésmódra utal. Gonda József egykori vásárhelyi újságíró korabeli, egy Tornyai-kiállításról szóló tudósításából választották ki e beszédes félmondatot, Elek Andrással a vásárhelyi múzeum munkatársával közösen.
Új tér, új hangsúlyok
A színekben rejlő hatalmas erő című tárlat sok tekintetben rendhagyó. A vásárhelyi múzeum korábbi, a szolnoki kulturális intézmény jelenlegi művészettörténésze, Képiró Ágnes arról beszélt kérdésünkre: a kiállítás különlegessége, hogy a kétszintes, de csupán karzattal tagolt zsinagógában egyetlen közös térben látható majd egy erős válogatás Tornyai életművéből.
Előzetes rendezői koncepciónk szerint időrendi sorrendben haladva, a korai művektől egészen az 1920-as évekig készült festményeket a földszinten helyezzük el. A karzaton Tornyai ezt követő alkotói periódusaira helyezzük a fókuszt
– hangsúlyozta.
Hozzátette: ugyanakkor a helyszínen dől el minden; a művek mérete, egymáshoz való viszonya, a tematikai egységek is beleszólnak az elrendezésbe, miközben az építészeti sajátosságokhoz ugyancsak alkalmazkodnak. Nagy Imre szerint kifejezetten izgalmas lesz látni, hogy a szolnoki kollégák az Alföldi Galériától építészetileg merőben eltérő zsinagógában miként rendezik el a Tornyai anyagot, milyen hangsúlyok szerint alakítják a tárlatot.
Közös munkával
A közös munkában résztvevő szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták: nem csupán műtárgyakat kölcsönzött Szolnok Vásárhelyről, a két hónapig látogatható kiállítás a két vidéki múzeum együttműködésében jött létre.
A múlt században Szolnokon és Vásárhelyen is művészeti központok alakultak, alkotói ismerték egymást és együttműködtek akár már a századelőn is. Tornyai János barátai, kortársai, köztük Koszta József vagy Fényes Adolf a nagy múltú szolnoki művésztelepen alkottak. Ugyanakkor a Tisza közelsége szintén összeköti a várost, hiszen a Szolnokot átszelő folyó, csakúgy, mint a mártélyi ártér hangulata a helyiek mindennapjaiban és a művészeti életben is különösen meghatározó
– hangsúlyozta Képiró Ágnes. Ahogy azt is: a szolnokiak nagyon várják már a kiállítást.
