2023.11.19. 18:10
Dupla élményt kínál a Manon Lescaut operaprodukció
Kettős szereposztásban fut Puccini Manon Lescaut operája a Szegedi Nemzeti Színházban. A karakter azonos, a hangsúlyok mégis eltérőek. Ferenczy Orsolyához közel áll a szívszaggató szerepkör, és lapunknak elmondta, kimondottan szeret meghalni a színpadon. Máthé Beáta úgy fogalmazott, még mindig nem tudja eldönteni, hogy kedveli-e vagy sem karakterét. Ugyanakkor a Manon és közte lévő ellentét színészileg jelent számára plusz örömforrást.
Rivalizálásról szó sincs a két opera-énekesnő között. Fotó: Gémes Sándor
Puccini Manon Lescaut operájának címszerepében Ferenczy Orsolya és Máthé Beáta varázsolja el felváltva a Szegedi Nemzeti Színház közönségét. Különböző személyiségek, de a virtuóz énektechnika, a gazdag színészi eszköztár, továbbá a szerep iránti rajongás és alázat közös bennük.
Visszatérés és lubickolás
– Amikor megtudtam, hogy Manon szerepe vár rám, kicsit megijedtem, de nagyon meg is örültem. Három évig ugyanis másik, drámai-koloratúr fachban énekeltem, ami elég nagy ugrás volt a korábbi spinto fachhoz képest. Most visszatértem, nagyon jó érzés volt újra magamra találni
– mondta el lapunknak Ferenczy Orsolya.
Máthé Beáta két éve Puccini másik remekművében, a Bohéméletben alakította Mimi szerepét.
– Akkor nagyon beleástam magam Puccini életébe és zenei világába. Nagy öröm volt megkapni Manon Lescaut szerepét is, hiszen ez Puccininek az az operája, amiben ott van minden későbbi művének dallamtöredéke. Szóval az „ősforrásban” lubickolni remek élmény – fűzte hozzá Máthé Beáta.
Fotó: Tro Photography/Tari Robert
Századfordulós ragyogás
A próbafolyamat elején mindkét opera-énekesnő megkapta ugyanazokat a rendezői instrukciókat a szerepre vonatkozóan. Ezt követően azonban egyéniségükhöz mérten más-más hangsúlyokkal töltötték meg Manon Lescaut karakterét. Elmondták, hogy rivalizálásról szó sincs köztük, még nem nézték meg egymás előadását.
Egyetértettek abban, hogy az érzelmi és zenei változatosság adja számukra szerepük legfőbb gyönyörűségét, ugyanakkor legfőbb kihívását is. Továbbá mindkét opera-énekesnő tetszését gyorsan elnyerte a produkció látványvilága. Juronics Tamás rendező az 1890-es évek miliőjébe helyezte a történetet.
– Mindent imádok, ami a belle époque korszakához kötődik
– közölte Ferenczy Orsolya.
– Gyönyörűnek lenni mindig élvezet – tette hozzá mosolyogva Máthé Beáta.
Hangsúlyozták, hogy mindketten hálásak Bianca Imelda Jeremias jelmeztervezőnek, amiért ruhakölteményeik megalkotásakor figyelembe vette kéréseiket.
– A legapróbb részletekre is odafigyelt, például a plusz kis csipkékre. Abszolút arra törekedett, hogy számunkra kényelmesek legyenek, a testalkatunkon szépen álljanak a ruhák, hogy jól érezhessük magunkat a színpadon. Mert amikor egy nő jól érzi magát egy ruhában, az az arcáról is leragyog – mondta Máthé Beáta.
Öröm a változatosság, de az ellentét is
Beszélgetésünk során azonban kiderült, hogy egészen másképp ítélik meg az igaz szerelem és a biztos megélhetés között őrlődő Manont.
Hozzám közel áll, minden felvonásban más-más személyiségjegye domborodik ki. Az első felvonásban még hamvas, szűzies, fiatal lány, a másodikban még élvezi a gazdagságot és a pompát, majd a harmadik és negyedik felvonásban már egy sokkal érettebb Manonnal találkozhat a közönség. A karakter és az énektechnika szempontjából is nagyon változatos szerep, sokat fejlődtem általa, és nem csak én, hanem az egész társulat
– fejtette ki Ferenczy Orsolya.
Máthé Beáta úgy fogalmazott, még mindig nem tudja eldönteni, hogy kedveli-e vagy sem karakterét.
– Én nem feltétlenül döntenék a pénz mellett a szerelem ellenében. Viszont, amikor szembesül Manon a döntése súlyával, hogy minek is fordított hátat az anyagi biztonságért cserébe, utána már nekem is könnyebb párhuzamra lelni saját magam és az ő személyisége között. Ugyanakkor a köztünk lévő ellentét színészileg jelent számomra egy plusz örömforrást. Hiszen a színházban az a legcsodálatosabb, hogy olyan dolgokat is megtapasztalhat az ember, amiket a való életben nem tennénk meg – részletezte Máthé Beáta, majd nevetve sorolta, hogy jó esetben nem ölnek meg senkit, nem viszik el őket börtönbe és csak egyszer vesztik életüket.
Meghalni újra és újra
De hányszor is haltak már meg a színpadon? – adta magát a kérdés.
– Három éven át nem hagytak meghalni! – csattant fel vidám sértettséggel Ferenczy Orsolya.
Köztudott rólam, hogy szeretek meghalni. Olyannyira, hogy az első előadás végén odajött a volt zeneigazgatónk, Dinyés Dániel, és az első mondata az volt hozzám, hogy „na, végre hagytak meghalni”
– mesélte nevetve, majd hozzátette, a szívszaggató tragédiákban érzi magát igazán elemében.
– Nem tudok úgy hazamenni Manon Lescaut előadás után, hogy ne hagyjak ott egy darabot magamból, ami persze jó érzés, hiszen odaadtam a közönségnek – közölte.
Máthé Beáta szintén számos alkalommal vesztette már életét a színpadon.
Az operák többsége köztudottan nem végződik vidáman. Különösebben nem vonzódom a halálhoz, de az biztos, hogy a tragikus vég nagyon erős és hatásos befejezés. Viszont a meghalásnál nekem nagyobb öröm, ha rengetegféle érzelmet kell megjeleníteni, és a Manon Lescaut-ban erre bőven van lehetőségem
– mondta.
Új szerepekre készülnek
Máthé Beáta már javában készül Lehár Ferenc A mosoly országa operettjének december 15-i bemutatójára.
– Sokan hajlamosak lekicsinyelni az operettet. Lehár azonban nagyon jó barátságban volt Puccinivel, aki megírta neki levélben, hogy ha Lehár az opera műfajában alkotna, igen komoly konkurenciát jelentene Puccini számára. A mosoly országa ráadásul nem egy vidám kimenetelű darab, árad benne az érzelem, tele van konfliktusokkal. Nagyon várom – mondta el Máthé Beáta.
Ferenczy Orsolya pedig legközelebb Donizetti Csengő című egyfelvonásosában lesz az egyik főszereplő.
Ez könnyedebb és vidámabb feladat lesz. Menyasszony leszek, és végig futkározom majd a hangommal. És persze nem halok meg
– zárta a beszélgetést nevetve Ferenczy Orsolya.
