2023.10.15. 14:00
Az online világ teszi sztárrá a magyar írókat
Hogyan válhat sikeressé ma egy író? Ki teszi bestsellerré a könyveket? Erről beszélgettünk Csongrád-Csanád vármegyei szerzőkkel, akik több regénnyel a hátuk mögött is még csak várják az igazi áttörést. Azt az áttörést, ami hazánkban még csak tucatnyi embernek sikerült, vagyis hogy könyveik eladásából tudjanak megélni.
Borbás Edina az utóbbi években egymás után adja ki regényeit, a legújabb alig pár hete kapható. Archív fotó: Török János
Minden évben több mint tízezer új művet jelentetnek meg a könyvkiadók hazánkban, ezek mintegy 30 százaléka szépirodalom. Hatalmas tehát a verseny az olvasók kegyeiért, akik viszont egyre kevesebben vannak. Ennek oka egyrészt az elektronikus médiumok, az internet és a közösségi oldalak térhódítása, a másik pedig a könyvek egyre magasabb ára. Ma már egy regényért átlagosan 5 ezer forintot fizetünk, így sokan meggondolják, kiadnak-e ennyi pénzt az ilyen jellegű szórakozásra.
Mindössze tucatnyian tudnak ma megélni kizárólag könyvírásból hazánkban
Ebben a környezetben kell tehát érvényesülniük az íróknak és kitűnni a hatalmas forgatagból, elérve, hogy az ő könyveik kerüljenek az eladási listák élére. Ez csak nagyon keveseknek sikerül: hazánkban alig tucatnyi szerző van, aki főállású író, azaz meg tud élni könyvei bevételéből. Ők azok, akik megtehetik, hogy már első nyomásra 25, vagy akár 50 ezres példányszámban is megjelenjenek műveikkel a piacon, hiszen ezek szinte biztos, hogy el is fogynak. Ebbe az elit klubba egyébként idén a második negyedévben csupán három szerző fért be: Leiner Laura, Bartos Erika és Náray Tamás. Vármegyénkben több szerző is ismertté vált már regényeivel, ők azonban még várnak az igazi áttörésre. Mindannyian már többkötetes szerzők stabil kiadói háttérrel, egyelőre azonban mindannyian úgy fogalmaztak, inkább hobbijuk, mint pénzkereseti forrásuk a regényírás.
Az online világ a könyvek sztárcsinálója
Borbás Edina 2013-ba debütált a Hullámok csapdája című regényével, aminek aztán 2 évvel később elkészült a folytatása is. Négy évvel később lépett rá a gázpedálra: 2019-ben két, a múltba kalauzoló regénye is megjelent, a Kék macska és A szeráj, 2020-ban a Zárva, most, néhány hete pedig az Igen? című romantikus műve tartja a köztudatban a nevét. Mint fogalmazott, nagyon vágyik arra, hogy valamelyik könyve celebbé váljon, azaz mindenki azt mondja: hallott már róla. Ehhez azonban a mai világban mindennapos jelenlétre lenne szükség részéről az online világban, amire viszont nem érzi magát alkalmasnak.
A szerzők sikere nemcsak azon múlik, hogy milyen jól írnak, hanem azon is, hogy mennyire tudják ezt a világot magukévá tenni. Hiszen ma már az online világ kapja fel és teszi sztárrá a könyveket. Persze a sikerhez lehet elég a szerencse is: jókor lenni jó helyen, jó címmel és jó borítóval. Erre azonban nem lehet alapozni, hiszen kiszámíthatatlan, mit hoz a sors. Marad tehát az önmarketing – aki abban profi, jóval esélyesebb, hogy sztáríróvá válik
– fogalmazta meg gondolatait a hódmezővásárhelyi írónő.
A közönség azt veszi, amiről sokan beszélnek
A szegedi Pap Éva is egyből arról beszélt a témával kapcsolatban, hogy ha valaki a piacon sikert akar elérni, saját magának kell megtalálnia a közönségét.
Megváltozott a világ: ha nem vagy látható, nem is létezel. A munka viszont, amit ebbe bele kell tenni, rengeteg időt elvesz az írástól
– mondta.
Ő egyébként első regényével a szerencsefaktort meg tudta csípni: az És újra felkel a nap 2020-ban, a covid idején hatalmas siker volt. Ezt azonban egy évvel később már nem tudta megismételni Mielőtt lemegy a nap című művével. Tavaly jelent meg Megbocsájtás című könyve, most dolgozik a negyedik regényén.
Azt tapasztalom, hogy a siker azon múlik, hogy a közönség felkap-e egy könyvet vagy sem, hiszen a legtöbben olyan könyveket vásárolnak, amiről már hallottak vagy sokan beszélnek róla. Ezt befolyásolhatja, hogy sikerül-e olyan témát találni, ami sokakat érdekel, de egyszerűen csak az is hogy az olvasásnépszerűsítők látóterébe kerül-e a mű vagy sem. De például az olyan apróságnak tűnő dolgok is mérvadók lehetnek, hogy a borítóra a kiadó ráír-e valami vonzó eladási adatot. Természetesen a más területen már ismertté vált szerzőknek jóval egyszerűbb dolguk van: nevük már önmagában eladhatja a könyvet. Első könyves szerzőként ez hatalmas segítség lehet, ismeretlenül eleve nagyon nehéz betörni a könyvpiacra
– hangsúlyozta.
A tehetség ma már önmagában kevés
A Sándorfalván élő Kékesi Dóra öt regényt dobott már piacra. A holnap érintése című regénnyel 2017-ben debütált jelenlegi kiadójánál, egy évvel később jelent meg a Várom a párom. A Rád találok 2020-ban, az Együtt veled pedig tavaly került a boltok polcaira. Első regényét egyébként még 2015-ben Dora K. Blue néven írta, A szív rabjai 2015-ben jelent meg. Ő is azt mondta, ma főleg a közösségi médián keresztül lehet elérni az olvasókat, amelyik író nem tudja marketingelni könyveit, az jelentős hátrányból indul.
A tehetség ma már önmagában kevés. Hiába írsz jó könyvet, ha nem éred el vele a célcsoportodat. Nekem ezen a területen még sokat kell tanulnom, mivel azonban főállás és család mellett írok, egyelőre még csak hobbiként tekintek erre az elfoglaltságra. Fábián Janka egyébként egyszer azt mondta, neki 10 évbe telt, hogy eljusson odáig, hogy meg tudjon élni az írásból, szóval van még időm
– mosolygott.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számít a regényírók esetében, hogy vidéken vagy a fővárosban élnek, mindhárman azt mondták, hogy ennek van a legkisebb jelentősége. Egyedül talán abból származna előnyük a budapesti élet során, ha ezáltal több kulturális rendezvényen vennének ott részt, ezáltal intenzívebben bekerülnének ebbe a világba. Összességében azonban mindannyian azt gondolják, ma már az internetes bloggerek és olvasásnépszerűsítők tesznek elsősorban sikeressé egy írót vagy egy regényt, és persze a trendek, melyek kiszámíthatatlanok. Ők tehát csupán annyit tudnak tenni a sikerért, hogy legjobb tudásuk szerint megírják könyveiket. Minden másról pedig úgyis a közönség dönt.
