Megemlékeztek Dugonics Andrásról

Egyperces, néma főhajtással kezdődött a Dugonics Társaság évadzáró megemlékező ünnepsége kedden. A gesztussal a társaság közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt elnöke, Csapó Benő Prima Primissima Díjas neveléstudományi kutató emléke előtt tisztelegtek. 

Az ünnepségen Dugonics András sírjánál helyeztek el koszorút a piarista rendfőnök halálának évfordulóján. A város polihisztora életének és munkásságának legmeghatározóbb állomásait Ványai László, a Dugonics Társaság elnökségi tagja elevenítette föl. Emlékbeszédében a rendfőnök sokoldalúságát méltatta, aki tudós, nyelvújító, szerzetes, író, költő, matematikus és hazafi, a Habsburg ellenes nemesi ellenállás képviselője volt. Erdélyben szónoklatot és költészettant, Nyitrán bölcsészettant, Nagyszombaton matematikát tanított. 1788-ban a Budai Egyetem rektora lett. A tudákosság tankönyve című munkájában lerakta a magyar matematikai szaknyelv alapjait, de várak történetét is feldolgozta. 1787-ben pedig megírta az első magyar nyelvű regényt, az Etelkát. 

1808-ban költözött vissza Szegedre, ahol haláláig a Magyar példa beszédek és jeles mondások című művén dolgozott, de annak kiadását már nem élte meg. 

– A mű, amelyben 10.182 közmondás található, nemcsak saját korának, hanem a magyar frazológiai irodalomnak is az egyik legalaposabb gyűjteménye, a magyar művelődéstudomány valódi kincsesbányája. Állandósult kifejezéseit, szókapcsolatait ma is alkalmazzuk – méltatta a művet Ványai László.