Könyvajánló – Tóth Gábor Ákos: Balatoni örökség

Ez a regény a barátságról szól. És persze árulásról, megbánásról, feloldozásról. A helyszín egy Balaton-parti kis faluban álló kúria, amelyet hiába kereszteltek Menedékre, a történelem viharaiban nem teljesít túl jól. Három fiatal, két fiú és egy lány él itt a háború után, akik az 1920-as, 30-as években a ház ódon falai között töltötték a gyerek- és fiatalkorukat, és most egy minden tekintetben új világban kell helyt állniuk. Le kell nyelniük azt, hogy az otthonukat nem, de strandkabinjukat elveszi az új rendszer, és a helység kisboltjában gond nélkül beállnak eléjük azok, akik korábban tőlük, a Csengődiektől kunyeráltak munkát… Rendhagyó hármasuk amúgy is számtalan szóbeszédre ad okot a faluban, így nem csoda, ha a fiatalok útjai 1956 után szétválnak – mindaddig, amíg sok-sok év után a véletlen ismét egymásba nem gabalyítja azokat. Miközben a három egykori jóbarát megpróbálja tisztázni a múltat, kezdetét veszi egy amolyan sírós-nevetős időutazás, amelyet a Kádár-korszak és a gulyáskommunizmus dolcsevitája foglal keretbe, és ahonnan nézve már az is érthető, miért gondolta egy fél ország, hogy „Nekünk a Balaton a Riviéra”.

A történet különlegessége, hogy három barátot mozga, akikkel több idősíkban találkozhatunk. Fizikailag egymáshoz legközelebb a második világháború előtt és után vannak, mert később már országhatárok is elválasztják őket. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek után a kilencvenes években aztán újra összeérnek életük szálai. Hiszen mindig is össze voltak kötve: mély barátsággal.

A Balatoni örökség az előtörténete a szerző nagy sikerű Édesvízi mediterrán-sorozatának, egyben befejező része a Balatoni Futárral indított, majd a Balatoni Menedékkel folytatott történelmi családregény trilógiának.