Kelemen László emlékezete Csanádpalotán

Címkék#Csanádpaloa #Makó és környéke #magazin #színjátszás #Kelemen László

Kis híján elfelejtették, nyughelye fölé emeletes lakóházat terveztek építeni, végül azonban mégis újjáéledt Kelemen László, az első magyar színigazgató kultusza Csanádpalotán. Az egész egy újságcikkel indult, ami felhívta a figyelmet sírjának elhanyagolt állapotára – ma egy szépen gondozott emlékparkban áll, szellemiségét pedig alapítvány őrzi, többek között színjátszó találkozók rendezésével.

Szabó Imre

A temető, ahol Kelemen László örök álmát alussza, Csanádpalota belterületén, a központtól nem mesze volt fellelhető. Ide 1966-ig temetkeztek. Akkor lezárták, mivel már nem volt több hely. A sírkertet nem gondozták, belepte a gyom, a nyughelyekkel sem törődött senki. A palotaiak nagyrészt megfeledkeztek arról is, milyen jeles személyiség nyugszik ott. Azt tervezték, hogy a temetőt felszámolják, a helyére pedig egy társasházat építenek.

Egy újságcikk hatása

Hogy végül mégsem így történt, az – legalábbis jelentős részben – egy újságcikknek köszönhető. Az írás, amelyben felhívták a figyelmet arra, milyen elhanyagolt Kelemen László sírja, 1991. november 14-én jelent meg a megyei napilapban. Szerzője, Csúri Ákos megdöbbenve örökítette meg az áldatlan állapotokat.

– Az ember joggal hinné, hogy vajon honnan ismernék Csanádpalota nevét széles ez országban, ha nem Kelemen sírjáról – jegyezte meg. Ennek hatására a kilencvenes évek elején néhány helyi lokálpatrióta úgy döntött, létrehoz egy alapítványt Kelemen László emlékének ápolására. A történetet ennek az alapítványnak a jelenlegi kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa, Ádók Péter elevenítette fel a makói Honismereti Kör összejövetelén a napokban.

Zarándokhellyé akarták tenni

Mint elhangzott, az 1993-ban bejegyzett Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány fő célja az volt, hogy zarándokhellyé tegye az első magyar színigazgató sírját, Csanádpalotát pedig felhelyezze a magyar színjátszás térképére. Elsőként az egykori temető 1863-ban épült kápolnáját újították fel, a 90-es években, több szakaszban. Az alapítvány első elnöke, Ádók István – a jelenlegi elnök édesapja – levélben kérte fel az akkori köztársasági elnököt, legyen az emlékhely védnöke. Ő azonban azt javasolta, legyen a védnök inkább a Nemzeti Színház mindenkori igazgatója. Így lett ez elsőként Ablonczy László, akinek köszönhető többek között, hogy a Nemzeti Színház akkoriban elhozta Palotára az Advent a Hargitán című darabot. Ez nagy sikert aratott. Ablonczy máig lelkes támogatója az alapítványnak.

A színjátszókat is várják

Az egykori temető helyén 1997-ben kezdték el kialakítani az ott ma is látható emlékparkot. Ezt kezdetben maga az alapítvány gondozta, ma már a helyi önkormányzat. Nemzeti ünnepeken itt rendezik a megemlékezéseket. Vannak itt kopjafák, hősi panteon, székelykapu, Kelemen sírja pedig nem csak megújult, de épült hozzá egy szép boltozat is. Ami pedig a színidirektor szellemiségét illeti, Csanádpalotán eddig 11 amatőr színjátszó találkozót szervezett az alapítvány.

– Eleinte a környékről, a megyéből láttunk vendégül csoportokat, de az utóbbi néhány évben már a határokon túlról is – mondta Ádók Péter. A résztvevők természetesen minden alkalommal ellátogatnak Kelemen László nyughelyéhez. 2012 és 2014 között pedig egy két és fél éves ünnepségsorozatot rendeztek – ekkor Kelemen születésének, illetve halálának volt kerek évfordulója. Tartottak többek között színjátszó- és néptánctábort, és elkészült egy vándorkiállítás anyaga is.

Ki volt Kelemen László?

Kelemen László Kecskeméten született 1762-ben. Édesapja, Kelemen Mihály nemesi származású volt, édesanyjáról, Török Annáról pedig tudni lehet, hogy makói gyökerekkel rendelkezett. Jogi pályára készült, tanulmányait 1788-ban végezte el, majd Gödöllőn, a Grassalkovich-birtokon kapott állást. Sokat utazott szerte Európában, és céljául tűzte ki, hogy Magyarországon is legyen az ottanihoz hasonló kulturális pezsgés. Az 1700-as évek végén, illetve az 1800-as évek elején ugyan már voltak kőszínházak hazánkban, de mivel a hivatalos nyelv a német volt, magyarul nem játszottak darabokat. Kazinczy Ferenc és Ráday Pál biztatására 1790-ben, Budán alapította meg az első magyar nyelvű színtársulatot. A csapat sok nehézséggel küzdött, 6 év múltán fel is oszlott. Többször megpróbálkozott az újjászervezéssel, de nem járt sikerrel. Élete végén kántortanító lett Ráckevén, majd Makón, aztán Csanádpalotán. 1814 decemberében itt halt meg, a fagyos úton árokba borult a kocsija.