2023.02.12. 10:00
Nyolcvan éve halt meg Rejtő Jenő
Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Gorcsev Iván és Wagner úr irodalmi atyja, az egyik legnépszerűbb magyar író. A becslések szerint regényei 5-6 millió példányban keltek el a Kádár-rendszerben. Rejtő Jenő 1943 januárjában munkaszolgálatosként halt meg a Don-kanyarban. Rövid élete több szálon is összefonódott Szegeddel.
Készül Fülig Jimmy szobra Dobó Ferenc Levente szobrász műhelyében. Fotó: Karnok Csaba
Reich Jenő: született 1905-ben, édesanyja neve Wolf Ilona, kisegítő munkaszolgálatos (KMSZ), aki a 101/19. tábori munkásszázad tagjaként hivatalosan 1943. január 1-jén hunyt el. Mindössze ennyi olvasható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum II. világháborús magyar katonai veszteségek adatbázisában közzétett dokumentumban.
Háborúban eltűnt
Rejtő Jenő haláláról semmi biztosat nem tudunk
– nyilatkozta a Délmagyarországnak Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa.
Se a pontos dátumot, se a helyet, annak dacára, hogy van erről adat. Létezik egy hivatalos dokumentum, az úgynevezett veszteségkarton, amelyben szerepel egy helynév: Jevdakovo – ez egy orosz település, az időpont pedig 1943. január elseje. Nagyon kerek dátum, ez arra utal, hogyha nem tudják pontosan a dátumot, akkor vagy a hónap elejét vagy a közepét írják be
– fogalmazott a kutató.
Nyolcvan éve halt meg Rejtő Jenő - Galéria: Karnok Csaba
Thuróczy Gergely arra emlékeztetett, hogy „a hiány is beszédes”. A legtöbb korabeli veszteségkartonon nemcsak a halál időpontja és helyszíne, hanem az oka és a sírjelszám is szerepelt, Rejtőnél ezek hiányoznak. Csak annyit írtak a kartonra, hogy eltűnt. A korabeli gyakorlat azt tekintette hivatalosan halottnak, akiről három tanú jegyzőkönyvi hitelességgel állította, hogy látta meghalni.
Rejtő Jenő a statisztika szerint nem halt meg, csak „eltűnt”, akárcsak a 2. magyar hadsereg megannyi halottja. Halála után néhány évvel már megindult a legendaképződés. Rejtő apjával és bátyjával készült interjúban rákérdeztek: lehet, nem is halt meg a népszerű író? Azt mondják, úgy tűnt el, hogy egyszerűen ruhát cserélt...
– idézett egy 1946-os cikket a kutató.
Betegen a frontra
Rejtő életét az a „gyilkos” újságcikk pecsételte meg, amely 1942. október 9-én, az Egyedül Vagyunk című szélsőjobboldali, a nyilasokkal kokettáló lapban álnéven jelent meg. Mai napig nem tudjuk, hogy ki volt a szerző. A cikkben „leleplezték”, hogy a korszak egyik legnépszerűbb írója, P. Howard nem létezik, regényeit Rejtő Jenő írja, de Rejtő sem Rejtő, valójában Reich, a zsidó… Rejtő bírósághoz fordult és becsületsértési pert indított, amelyben saját bátyja, Révai Gyula volt az ügyvédje. De sorsát nem kerülhette el. Pár nappal később megkapta a SAS- („Sürgős Azonnal Siess”) behívót.
Thuróczy Gergely szerint a megfeszített munka és a zsidótörvények miatt üldözött, akkor már idegroncs író bipoláris zavarban szenvedhetett. Egészségügyi állapotát folyamatosan felülvizsgálták, de a behívó pont akkor érkezett, amikor lejárt a mentelme. Rejtő nem bujkált, nem trükközött, fegyelmezett állampolgár módjára bevonult a nagykátai munkaszolgálatos gyűjtőtáborba, ahol a gyűjtőhely szadista hajlamairól híres parancsnoka, Muray Lipót gyorstranszporttal a keleti frontra, a Don-kanyarba küldte. Még az előtt, hogy Rejtő családtagjai utánavitték volna Nagykátára az újabb, az életet jelentő mentelmi papírt.
A Zrínyi utcában laktak
Előkerült egy fotó, ez a Reich család legelső ábrázolása. Ezen a képen Jenőke 6 éves korában látható 1911 augusztusában Szegeden. Ez egy képes levelezőlap, tehát egy fotóból csináltak pár példányos levelezőlapot, és azt küldték Pestre. A német nyelvű képeslapon három szót tudtam kiolvasni: paprika und tarhonya, tehát Reich papa kereskedőként akkoriban a paprika- és tarhonyabizniszben lehetett benne. A Dóm tér mögött, a Zrínyi utca egy mára lebontott épületében lakott legalább két évig a család, mielőtt visszaköltöztek volna Budapestre
– mondta a kutató.
Sokáig csak annyit tudott az irodalomtudomány, hogy Rejtőnek két bátyja volt. Lajos, aki utóbb Egri Lajos sakkmesterként, valamint Gyula, aki Révai Gyula ügyvédként és versenybridzs-játékosként lett ismert. Jenő sosem magyarosított, élete végig megőrizte a Reich családnevet. Rejtő művésznévvel először 1924 februárjában szerepelt a nagyközönség előtt. A Színházi Élet című lapban jelent meg az a fénykép, amely Rákosi Szidi színitanodájának vizsgaelőadásán örökítette meg az akkoriban még színésznek készülő fiatalembert.
Az ismeretlen testvér
Rejtőnek van egy szépirodalmi munkája Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam címmel, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumban maradt meg kéziratban, és az író halála után 50 évvel rendezték sajtó alá. Ez egy fikciós visszaemlékezés, irodalmi mű
– folytatta Thuróczy Gergely.
Ebben a műben írta Rejtő: „Szeretnék embereket beszélni hallani, muzsikát vagy valamit, hogy múljon ez a lidércnyomás. Egyszer ugyanilyen érzésem volt, és akkor néhány perc múlva meghalt a húgom. Akkor én is skarlátos voltam, ötéves, és a zöld felsőt láttam rezegni a szekrény teteje felett; egy kártyalapot, amellyel előbb játszottam, és azóta is mindig, ha lázas vagyok, ha kezd a forróság bizseregni, kártyalapokról fantáziálok.”
Először átsiklottam a mondat felett, amelyben a húga haláláról ír, hogy mi ez a badarság, nem volt neki húga. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy valóban volt. Reich Kornélia, Nellike 1910-ben két és fél éves korában halt meg Szegeden, a zsidó temetőben temették el. Síremléke ma is látható
– közölte a Rejtő-kutató.
A harmincas évek divatos kabaré- és színpadi szerzőjét nemcsak szomorú emlékek kötötték a városhoz. Rejtő két operettjét is elsőként Szegeden mutatták be. A Gróf Figarót 1936-ban, míg Tatjána, az orosz kémnő című operettet 1937-ben láthatta először a publikum a szintén munkaszolgálatosként elhunyt Sziklai Jenő színigazgató idején.
Fülig Jimmy Szegeden
Rejtő nem csak az irodalmi műveiben él tovább. Egy szegedi műhelyben közösségi finanszírozásból, adományokból március végére készül el Fülig Jimmy szobra. A szobrász, Dobó Ferenc Levente gyermekkora óta Rejtő-rajongó. Még kisgyermek volt, amikor a dédi könyvespolcáról először levette a Piszkos Fred, a kapitányt. A rojtosra olvasott regény humora azonnal rabul ejtette. Amikor pedig a kétezres években kezébe kerültek a legendás grafikus, képregényrajzoló, Korcsmáros Pál felújított és kiszínezett Rejtő-képregényei, nem volt megállás. Úgy döntött, hogy kedvenc irodalmi szereplőjét, Piszkos Fredet műgyantából formázza meg. Az ikonikus Rejtő-hős mozgatható szobra 2019. október 18-án készült el, és azóta járja vele az országot. A szegedi közönség a Somogyi-könyvtár rendezvényein láthatta az alkotást. Hamarosan Fülig Jimmy is csatlakozik majd a kompozícióhoz, kiváló szelfihátteret biztosítva, humoros anekdotákra biztatva a Rejtő-rajongókat.
