Januári néphagyomány mustra

A januári jeles napok sora 6-án Vízkereszttel kezdődik. A gyerekek ezen a napon háromkirály járást tartottak, amelynek fontos kelléke volt egy szita vagy rosta, amelyre csillagot helyeztek, belső részébe pedig gyertyát állítottak. 

– Kicsit hasonló a betlehemezéshez. Házról házra járnak, bemutatják a három király törénetét, és jó kívánságokat mondanak a házban élőknek – mondta el lapunknak Kulik Melinda muzeológus, az Alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa. 

Vízkeresztkor tartják a templomokban a papok a vízszentelést, amelyből a hívek otthonaikba is vittek. 

– Szegeden a tiszta szobába belépve, az ajtó mellett jobbra volt a szenteltvíz tartó, abba helyezték a szentelt vizet. Voltak asszonyok, akik minden este behintették vele a szoba négy sarkát, de betegekkel is itatták, a kenyér tésztájába is csöpögtették – mondta. Ekkor indul a házszentelések időszaka is, ami Szegeden mindig a tiszta szobában történt, ahol az asztalra állított kereszttel és égő gyertyával fogadták a papot. 

Január 17. Remete Szent Antal ünnepe, amelyhez betegségelkerülő szokások kapcsolódnak. Szent Antal tüzének neveztek egy magas lázzal járó bőrbetegséget, amely csapadékos nyarakon a búzakalászon jelentkező gomba miatt alakult ki a szervezetben. Ezt később az orbánccal azonosították, noha utóbbi más, baktérium okozta bőrbetegség.

– Az egyik hagyomány szerint ezen a napon nem lehet lisztbe, kovászba nyúlni, hogy elkerüljük a Szent Antal tüze megbetegedést. A gyerekek élethosszon át tartó megóvása érdekében egy Antal nevű embernek háromszor kell a lurkó talpára ütnie. Ha már megtörtént a baj, Szegeden úgy gyógyították, hogy egy vörösbegyet helyeztek a sebhelyre, amiről azt tartották, hogy magába szívja a kórt. Más vidékeken népi imákat, ráolvasásokat mondtak, vagy a beteget 4-5 órán át lisztben ültették – sorolta Kulik Melinda. 

Piroska napján, január 18-án érdemes figyelni az időjárásra, ugyanis a népi jóslat úgy tartja, hogy ha aznap fagy van, utána negyven napig fagy majd. 

– Kiszomboron a lányok ilyenkor piros szalagot kötnek a nyakukba, hogy gyorsan férjhez tudjanak menni. Klárafalván pedig ezen a napon megpiszkálták a ludak fenekét, hogy minél többet tojjanak – közölte a muzeológus. 

A következő jeles nap január 21-én Ágnes napja, ekkor vidékünk hagyománya szerint a várandós asszonyoknak sós vízben kell megfürödniük, hogy a magzatuk egészséges legyen. Továbbá, ha ezen a napon fagy, akkor másnap enyhe idő lesz. 

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” – így hangzik a január 22-hez, Vince napjához fűződő népi bölcselet. Azaz, ha aznap enyhe idő lesz, jó bortermés várható. 

A jeles napok sora január 26-án Pál napjával zárul, amikor szintén érdemes odafigyelni az aznapi időjárásra. 

– Pál napja az egyházi liturgiához, a pálforduláshoz kapcsolódik, kiemelt jelentősége van. Napos idő esetén jó termés várható. Ha köd van ezen a napon, elpusztulnak az állatok, ha pedig szél van aznap, akkor háború lesz. Illetve ezen a napon van még egy, a Dél-Alföldre jellemző szokás. Pogácsát sütnek, amelyekre lúdtollakat tesznek. Akinek a tolla megpörkölődik, az beteg lesz, akinek elég, az meghal az évben – mondta Kulik Melinda.