Kiútkeresés egy széthulló világban

A tavasz virágzó fája, a vérző alkony, a bombatölcsérszerű kráter motívumokkal egyértelműen a közelünkben dúló háborúra reflektál A remény fája című művével Olasz Attila szegedi festőművész. Az idén készült kép két másik alkotásával együtt került a közönség elé Torinó központjában, az MIIT Múzeumban. Attilát a Top Summer Art nemzetközi esemény három kiemelt művésze közé válogatták.

Sebzettség és kiút

A Felszögezve és a Becsapódás után című képein ugyan kevésbé egyértelműen reagál a jelen történéseire, ám a sebzettség, az alászállás és a kiút lehetőségének témái mégis összekapcsolják műveit. Előbbi korpusz feldolgozásán a lepel városát, Torinót idézi meg. A Becsapódás után elnevezésű digitális festményén viszont kubisztikusan síkokra tagolt forma szögezi fel a testet. Úgy véli, a három munka egymásra reflektált az olaszországi kiállítótérben.

Fordított idő

A milánói Megnyíló történetek című kiállításon a Nartwork szervezésében a Fondazione Matalon múzeumban és kiállítótérben viszont pont ugyanebben a városban szerzett élmények hatására festett művével szerepelt. Alkotása így tulajdonképpen ihlete eredőjéhez tért vissza. Az épített környezet inspirálta Fordított idő című képéről a festőművész úgy fogalmazott: munkája úgy teremt kapcsolatot a jelennel, hogy korábbi élményeire reflektál, az utazásakor látottakat dolgozza fel. A kép felülete rusztikus, ugyanakkor a megidézett építészeti stílus abszolút a város modernitását jelképezi. A sárgás-okkeres, bordós-vöröses árnyalatokkal kombinált színvilág szintén a múltat idézi, míg az ábrázolás a jelenkori esztétikai élményt rögzíti.

Építészeti találkozások

A festmény különböző szerkezeti elemekre tagolt, a központi motívum az erőteljesen átírt toronyszerű épület, melletta jellegzetes lámpatesttel, a háttérben figuratív alakokkal.

– Izgalmas építészeti találkozásokat lehet felfedezni Milánóban, ahogyan a belváros ősi architektúrája, az antikvitás emlékei, a régi templomok üvegfalakkal találkoznak, a reneszánsz örök érvényű jelenlétével – hangsúlyozta Olasz Attila, aki a látottakat gyakran fényképeken, benyomásait és élményeit pedig részletes elemző szövegekkel rögzíti.

Az emberiség előtt álló kihíváshalmaz, a kiútkeresési lehetőségek foglalkoztatják aktuálisan Olasz Attilát. A tavasszal készült Korszakhatár című festménye már ezt a problémakört idézte meg. A test roncsolódása, annak széthullása pedig már egyértelműen megjelenik a Becsapódás után című képén.