A Chicago kimozdítja közönségét a komfortzónából

Még három alkalommal, csütörtök, péntek és szombaton este tekintheti meg a Dóm tér közönsége a Chicago musicalt, amelyet először az idei évadban mutattak be a Szegedi Szabadtéri Játékokon a fesztivál saját produkciójaként. A celeb-létet pellengérre állító darabot Béres Attila rendezte, a főszerepben Czakó Juliannát láthatják a nézők. 

A Miskolci Nemzeti Színház színésznője egy tavaszi szereplőválogatás győzteseként került a produkcióba, ahol 150 jelentkező közül bizonyult a legjobbnak. A musical műfaja nem volt idegen terep számára, hiszen az elmúlt években többek között a My Fair Lady, a Kabaré és a Producerek főszerepeiben láthatta a közönség. A Szegedi Szabadtéri Játékokon azonban először múlt héten lépett színpadra. 

– Sokat készültem a castingra, mert nagy vágyam volt Roxie Hart szerepe, hiszen a Chicago nagyon mai történet. Szinte minden nap belebotlunk egy Roxie-ba a tévében vagy az interneten, a közösségi oldalakon. Celebekbe, akik hirtelen bukkannak fel és gyorsan el is tűnnek. A történet eléggé közismert, Béres Attila rendezése mégis egészen új színezetet adott a darabnak azáltal, hogy a magyar valósághoz közelítette a sztorit – mondta el lapunknak Czakó Julianna. 

A rendező az 1920-as évek Amerikája helyett egy magyar paneldzsungelbe helyezte a történetet, onnan próbálnak kitörni a hírnévre és reflektorfényre éhes, önjelölt sztárok. A tét azonban nagyot emelkedik, amikor szeretője lelövése után Roxie Hart a színpadról egyenesen a börtönbe kerül, ahol a népszerűség az akasztófa elkerülésének legfőbb eszközévé válik. 

– Az tetszik a legjobban az előadásban, hogy nem kendőz el semmit, nem szépít a tényeken. Nem langyos víz, hanem felkavaró, meghökkentő, és kíméletlen őszinteséggel mutatja be, hogy milyen bizarr módokon is lehet pár percnyi hírnevet szerezni, és hogy ez mennyire abszurd. Hiszen a Chicagoban kegyetlen gyilkosok kerülnek a címlapokra és válnak sztárrá. A szerepemet is azért élvezem, mert Béres Attila nem arra törekedett, hogy Roxie szerethető legyen, sokkal inkább, hogy valóságos. Megvan a humora, de a karakterem nem méztől csorgó, bűbájos naiva, hanem egy gyilkos, aki bárkin képes átgázolni, hogy elérje, amit akar – fejtette ki a színésznő, aki hozzátette, a bemutató után nagyon sok pozitív visszajelzést kapott. 

– Kimozdítjuk a közönséget a komfortzónából. Azok a legjobb előadások, amelyeken hazaérve is töprenghet az ember, és ez a Chicago ilyen – közölte, majd úgy fogalmazott, előadások közben sokszor úgy érzi, mintha repülne, akkora öröm számára a Dóm téri nagyszínpadon játszani. 

– Mikor elkezdődik az előadás, kinyitom a nagy függönyt a színészbejárónál, mindig hatalmas levegőt veszek, végignézek a közönségen, és egy pillanatra átadom magam a felhőtlen örömnek, amiért itt lehetek. És mindig ugyanazt az elhatározást fogalmazom meg magamban. Egyrészt, hogy mindent beleadok, másrészt pedig, hogy az utolsó hangig és mozdulatig maximálisan kiélvezem az előadást, hiszen ki tudja, mikor lehet, vagy lehet-e még egyáltalán ebben a csodálatos élményben részem, hogy a Dóm téren játszhatok – mondta a színésznő.