Csongrád-Csanád vármegyei kilátótornyok nyomában

Bringások, zarándokok, túrázók, a természet kedvelői szívesen keresik fel az ország kilátóit a gyönyörű tájért, a látóhatárért, a naplementéért, az állatvilágért. Mutatjuk, milyen a kínálat Csongrád-Csanádban.

Öttömös két kilátója

A vármegye legmagasabb tengerszint feletti pontja a Bukor-hegyre 1981-ben felépített geodéziai 129,8 méter magas kilátótorony. Az 1970–80-as években az országban közel 100 geodéziai kilátótorony épült meg, átmérőjük egységesen 3,5 méter, egy szint 4 méter magas. Bár a Bukor-hegyire – a felirata szerint – tilos és életveszélyes felmászni, ajtaja nyitva, gyakorlatilag a fémlétrán bárki felkapaszkodhat rá. Innen csodás panoráma nyílik a az öttömösi természetvédelmi területre, a Baromjárásra, déli irányban pedig a Felső-Ásotthalmi-erdőre.

A faluhoz közel található Szent Erzsébet-kilátó Árpád-házi Szent Erzsébet emlékére készült el 2015-ben. A faszerkezetű kilátó egy erdei pihenőnél magasodik, de innen nagy távlatokat nehéz belátni. A pihenőhely mégis csodás célállomás lehet az Alföld szépségeit felfedezni vágyók számára.

Beretzk Péter-kilátó – Szatymaz

A Beretzk Péter-kilátót mindenképpen érdemes útba ejteni, mert erre felkapaszkodva remekül belátható a Fehér-tó nádastól, madárvilágostól együtt. A Tisza-völgyi Bemutatóháztól a Sirály tanösvényen haladva közelíthető meg a legkönnyebben. A köríves vonalvezetésű, 6 méter magas, hosszúkás, fából ácsolt torony 1964-ben épült.

Mivel a közeli tórendszer nagy része fokozottan védett terület, ahova tilos belépni, a kilátóról mégiscsak zavarásmentesen gyönyörködhetnek a természet szerelmesei a tó és állatvilága látványában: a sirálytanya lakóiban, a halászcsérekben és az őszi daruvonulásban. Itt álljunk is meg egy szóra! A dél felé igyekvő darvak minden évben pihenőhelyül választják a Fehér-tó területét; napjainkban mintegy 70 ezer példány időzik itt. Az átvonuló madarak nappal a termőföldeken talált, aratásból megmaradt magokból csemegéznek, majd napnyugtakor tömegesen „húznak be” a sekély vízbe.

Báló Tibor-kilátó – Sándorfalva

A törökbecsei Báló Tiborról nevezték el a sándorfalvi Szalakóta Látogatóközpont kilátóját. Törökbecse és Sándorfalva testvértelepülések, közösen valósították meg a határon átívelő IPA-projektet, mely keretében a Nádastó Szabadidőpark melletti Nádas-tó fejlesztése valósulhatott meg: bivalyos ökoturisztikai látványossággal, ötszáz méteres bemutatótérrel bővült.

Rév-kilátó – Csongrád

A Körös-toroknál magasodó csongrádi Rév-kilátó 2015-ben készült el. Aki szeretne felkapaszkodni a 19 tonnás acélszerkezet tetejéhez, 187 lépcsőfokot kell megtennie. A Rév István nevét viselő kilátó tornya 31,2 méter magas. Rév István Csongrádon alapította meg és folyamatosan bővítette a helyi gyáregységet, mellyel hozzájárult a város foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez.

Nagyéri kilátó

Mintegy 25 méter magas, 144 lépcsős a Nagyéri kilátó, mely a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Montág-puszta mellett fekszik. A Zöldi család 1900-as évekbeli korszerű gőzmalmából mára már csak a kémény maradt meg, a kilátó a 125 éves, egykori gőzmalomkémény köré épült fel. A régi kémény köré egy acélszerkezetet építettek, és tetejét egy kicsit visszabontották. A magasból a nemzeti park kétezer hektáros Montág-pusztai része csodálható meg. Kialakítottak itt egy Zöld Béka elnevezésű szálláshelyet is, három tanösvénnyel, valamint a Maros-háton egy túraútvonalat.

Az algyői Erdei Kilátó és Pihenőhely kilátója 15 méter magas. A területen védőház, erdei bútorok, padok és asztalok, tűzrakó helyek teszik kényelmesebbé a vándor pihenőjét.