Zenével és árnyjátékkal kedveskedtek az isztambuli vendégek

A szemeket és a füleket egyaránt különleges kulturális csemegékkel kényeztette a Birlik Magyar-Török Kapcsolatokért, Kultúráért és Barátságért Egyesület pénteki zenés estje, amelynek a Nándorfehérvári Emléknapok keretében a Szegedi Dóm Látogatóközpont adott otthont. A program pódiumbeszélgetéssel kezdődött, amelynek díszvendégei Isztambulból érkeztek. Evrim Ulusan Öztürkmen és férje, Mustafa Öztürkmen zenészek a török zene világáról meséltek, Hasan Hüseyin Karabağ pedig a tradicionális török árnyjáték, a karagöz sajátosságait ismertette a népes közönséggel. Az előadóművészekkel Kincses-Nagy Éva, az SZTE Altajisztikai tanszék oktatója beszélgetett.

Hasan Hüseyin Karabağ karagözjáték-mester elmondta, hogy a figurák bőrből készült, festett, pálcákkal mozgatott alakok, amelyeket egy törökül tükörnek nevezett függöny mögött megvilágítva mozgatnak. A két főszereplő rendszerint Karagöz és Hacivat, az előadásban a humor legfőbb forrása pedig általában a nyelvi lelemény, a szavak félreértése. A karagöz játék valószínűleg a 16. században terjedt el az Oszmán Birodalomban, régebben főtereken, kávéházakban játszották, és az egyik legkedveltebb szórakoztatási forma volt. A mester azt is elárulta, hogy a karagöznek igazi népi műfajként nincsen előre rögzített szövege, csak egy váza a történetnek, azon túl a játékot a hallott közönségreakciók alapján alakítja az előadó. Hasan Hüseyin Karabağ nem csak mesélt az árnyjátékról, de a Hacivat és a boszorkányok című játékkal meg is örvendeztette a közönséget.

A zenész házaspár elmondta, hogy Törökország más-más vidékein nőttek fel, de mindkettejük gyerekkorát áthatotta a zene. Evrim Ulusan Öztürkmen Nyugat-Törökországban született, családjában a népdal élő tradíció, minden hónapban összegyűlik a család, és zenélnek, táncolnak, esznek, vigadnak. Férje, Mustafa Öztürkmen Közép-Anatóliában nőtt fel, amely vidékre egészen más zenei világ jellemző. Ott gyakoriak a vándorénekesek, akik településről településre járnak és muzsikálnak. A zenélést mesterfokon művelik, noha soha nem tanulták, generációról generációra örökítik a tudást, egészen kisgyermekkoruktól kezdve, hallás után szívják magukba a muzsikálás művészetét.

A török népzenészek az est során koncertet is adtak magyar zenészbarátaikkal, Fődi Ágnessel, Hegedűs Zoltánnal és Krisztin Róberttel.