2024.02.08. 13:07
Kilencven éve halt meg Móra Ferenc
Nemcsak Szeged, az egész ország gyászba borult 1934. február 8-án, amikor hosszú betegség után, 54 évesen elhunyt Móra Ferenc. Az író, újságíró, régész, múzeumigazgató halálhírét másnap a címlapon, gyászkeretben közölte a korabeli Délmagyarország, amelynek állandó munkatársa volt.
A sikeres író, újságíró. fotó: Móra Ferenc Múzeum
Mintha egy uralkodó távozna a földi életből, a korabeli Délmagyarország napi hírekben, tudósításokban számolt be Móra Ferenc haláltusájáról. A nagybeteg író, újságíró ágya körül családtagjai, barátai és tisztelői, valamint a korszak legendás orvosai virrasztottak. Budapestről Szegedre utazott jóbarátja, Gulácsy Irén, a kor másik neves írója, valamint a Magyar Hírlap küldöttsége is.
Móra Ferenc második otthona
Móra Ferenc 17 évig volt a Kultúrpalota igazgatója. Kezdetben gyűjteménykezelőként, majd könyvtárosként dolgozott az intézményben, végül Tömörkény István 1917-es halála után lett az intézmény igazgatója
– nyilatkozta lapunknak Kovács-Krassói Anikó, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa, az irodalmi gyűjtemény felelőse.
A Délmagyarország 1934. február 9-én közölte végül a szomorú tényt: meghalt Szeged leghíresebb lakója, a Kultúrpalota igazgatója, Móra Ferenc. A lapszám első öt oldalát (!) szinte teljes terjedelmében a haláhírnek szentelték.
Azt hiszik túlzás volt? Dehogy, Móra halála után napokig arról szóltak a hírek, hogy ki mindenki küldött gyásztáviratot a családnak és Szeged városának. A teljesség igénye nélkül a vármegye korabeli főispánja, valamint Debrecen és Miskolc polgármestere is megtette.
Lapunk állandó szerzője volt
A múzeumnak tekintélyes gyűjteménye van a Móra-kéziratokból, többnyire leveleit őrizzük. Más kéziratai csekély számban maradtak fenn, a család kevéssé foglalkozott azok megőrzésével
– mondta Kovács-Krassói Anikó.
Móra rendkívül termékeny szerző volt. A Délmagyarország vezércikk- és tárcaírója volt, de írásai fővárosi lapokban, mint a Világban, a későbbi Magyar Hírlapban vagy a Pesti Hírlapban is megjelentek. Irodalmi művei közül a Kincskereső kisködmön, az Ének a búzamezőkről, a Georgikon vagy az Aranykoporsó a legismertebb, nagyszerű alkotások.
Hazavitte volna szülővárosa
Móra szülővárosa, Kiskunfélegyháza, nemcsak a részvétét fejezte ki, hanem díszsírhelyet ajánlott fel a település leghíresebb szülöttének, egyben díszpolgárának. Természetesen Szeged nem akart lemondani Móráról, az írófejedelmet a Kultúrpalota kupolája alatt ravatalozták fel, a temetésén pedig tízezrek kísérték utolsó útjára a Belvárosi temetőbe.
