Magyar szentek a bordányi főoltáron - Galéria

Címkék#védőszent #imádkozás #templom #ritkaság

A megyei templomokat bemutató sorozatunkkal megérkeztünk a mórahalmi járásba, pontosan Bordányba, ahol a Szent István Király Plébánián jártunk, kalauzunk a községhez családi szálakkal is kötődő kántor és hitoktató, Gábor Tamás volt. A templom érdekessége a két különböző hangszerből házasított orgona és a főoltár, amin kizárólag magyar szentek láthatók: Szent István, Szent László és Szent Imre.

Imre Péter

A bordányi templom főoltárán csak magyar szentek láthatók. Fotók: Imre Péter

A mostani templom helyén korábban az 1859. augusztus 20-án felszentelt Dudás-kápolna állt, amit Dudás István és felesége, Czékus Franciska építtetett saját költségen, innen ered a neve

– mesélt már az autóban, útban a bordányi Szent István király katolikus templom felé a község 40 éves hitoktatója és kántora, Gábor Tamás, aki bár Zsombón él, ezer szállal kötődik Bordányhoz. Nagyapja, idősebb Gábor Mihály tagja volt annak a csapatnak, amely a Paptanyai iskolánál a harangtornyot állította, és mivel neki volt a legnagyobb része benne, ő húzhatta meg először a harangot.

Godó Mihály emléke

A XIX. században ritkán, csak nagyobb ünnepeken érkezett pap a Dudás-kápolnába, így a hívek közös imádkozását 36 évig előimádkozóként Godó Mihály jó módú helyi gazda vezette. Tiszteletből és kegyeletből a kápolna mellé temették, sírköve ma az 1907-től 1909-ig neogót stílusban épült templom oldalánál látható. Érdekesség, hogy a szent hely már az említett évre elkészült, felszentelése mégis csak 1910. április 24-én, Szent György napján történhetett meg. Az ok prózai: az Egyházmegyei Hatóság ugyanis csak akkor engedélyezte a szertartást, ha az építők még letesznek 2800 korona alapítványi összeget, végül ezt a Valláslap átvállalta.

Kistemplomtanya Központ

A környék, a tanyavilág akkoriban Dudáskápolna néven – így egybeírva – szerepelt a hivatalos iratokban, ezt a felszentelés után az elöljáróság törölte és onnantól Kistemplomtanya Központ lett a neve, ami 1950-ben változott Bordányra. Akkortól létezik a mostani település, amely Ülléshez, Forráskúthoz, Zsombóhoz hasonlóan Kiskundorozsmától elszakadva vált önállóvá

– mondta el Gábor Tamás. Templomi sétánkat a közelmúltban restaurált, teljes szépségét visszanyert, a bejáratnál elhelyezett Szent István szobornál kezdtük, ez díszíthette anno a Dudás-kápolna főoltárát. Megemlítette, szerinte a nagyon kifejező Szent Ferenc szobor is abból a korból származik. Ezt követően a szentély feletti Szentháromság képre mutatott, melyet eredetileg sötétkék, csillagos égbolt vett körül.

Korábban szebben, gazdagabban festettek voltak a falak, de az egyik felújításkor ennek a nagy része eltűnt a sima meszelés alatt. Csak egyetlen helyen, a nemrég eltávolított kazán mögött látható az eredeti téglamintázatú festés. Jó, hogy a szentháromságot nem meszelték le, két trombitáló angyalábrázolás a karzat két oszlopfőjén sajnos erre a sorsra jutott

– jegyezte meg. Elárulta, nagyon tetszik neki a Szent Ferenccel szembeni Szent Antal szobor, főként a gyermek Jézus ruhácskájának mintázata miatt.

Meg kell még említeni a Fatimából származó Szűz Mária – ez az egyik meghatározó tevékenységű plébános, az 1977-től 1991-ig szolgáló Gábor Imre idejében került a Szent István király templomba –, a Szent József, a Jézus Szíve, a Lisieux-i Kis Szent Teréz, valamint a Szűz Mária Szíve szobrot, amely átadva helyét a fatimai kegyszobor másolatának a sekrestyében kapott helyet.

Magyar szentek a bordányi főoltáron - Galéria: Imre Péter

Keresztelőkút, szentély és főoltár

Nagyon izgalmas a keresztelőkutunk, úgy néz ki, mint egy szőlőprés. Szerinted is hasonlít rá?

– kérdezte Tamás. Bólintottam. Azzal folytatta: míves a tetején lévő Jézus és Keresztelő Szent János ábrázolás.

Jelentős változást hoztak minden katolikus templom, így a miénk életében is az 1962-65-ös II. Vatikáni Zsinat döntései. Elbontották az áldoztató rácsot – úgy tudom, egy bordányi ház erkélyén található – és a szószéket, illetve kialakították a szembemiséző oltárt, addig ugyanis a pap mindig a híveknek háttal és főoltár felé fordulva misézett. A főoltár 2010-ben újult meg, kikutatták az eredeti színvilágot és azt használták a restauráció során

– közölte a kántor és hitoktató.

Ritkaság, hogy a főoltáron kizárólag magyar szenteket láthatunk. Középen az országát Mária oltalmába ajánló Szent István király, a templom és korábban a Dudás-kápolna védőszentje, jobbról egy szép Mária-képet mellén viselve Szent László, míg balról Szent Imre herceg. Tamás ekkor hívta fel a figyelmem két érdekességre: ha a főoltárnál állva beszélünk, hangunk – mikrofon és erősítő nélkül – betölti az egész teret, valamint az oltárkőben egy szent ereklyéjét őrzik, az már nem tudható, kiét.

Régebben szabály volt, hogy minden templomban, oltárban lennie kell. Ez azt jelképezi, hogy a szentmisén együtt ünnepel a zarándokegyház, vagyis a hívek és a megdicsőültek, akik már a mennyekben vannak

– magyarázta Gábor Tamás.

Szívügye az orgona

A 10 regiszteres, vagyis 10 sípsoros Angster-orgona készítése 1933-ban kezdődött, de anno csak két sípsort tudtak finanszírozni a helyiek, a többi fokozatosan készült el. A tizedik regiszter 1990-re került a helyére, ami már az 1983-ban kezdődött felújítás és bővítés része volt. Ide kívánkozik, hogy a kisebb településeken, falvakban akkoriban harmóniumot használtak, nem is gondolhattak orgonára

– idézte fel kedvenc hangszere bordányi históriáját a kántor. A sztori napjainkban is folytatódik. A győri bencés perjelség Rieger-orgonája 2018-ban feleslegessé vált, a bordányiak jelentkeztek, ingyen megkapták, azzal a feltétellel, hogy vállalják templomukban a felépítését, valamint két héten belül megszervezik a hangszer elbontását.

Azt is megoldottuk: Janes Zoltán akkori plébános, Tapodi Krisztián papnövendék és jómagam egy orgonajavító segítségével és irányításával lebontottuk és elhoztuk Bordányba. Semmi pénzünk nem volt, mégis belevágtunk. A két hangszer házasítása, összeépítése a végéhez közeledik, de még hiányzik kb. 4 és fél millió forint

– mondta. Itt említsünk meg még 4 „hangszert”, a harangokat: Szent István, Szent László, Magyarok Nagyasszonya és Jézus Szíve névre hallgatnak, utóbbi a lélekharang.

Szent István szobra lehet, hogy a XIX. századi kápolna főoltárát díszítette.

Élő építőkövek

A hitélet aktív, 10-12 ministráns szolgál a vasárnapi miséken, amiket tavaly novembertől Száva Szabolcs atya celebrál, és szinte megtelik a templom. Vannak önkéntes közösségeink, mint a Szent Rita imacsoport és a liturgikus énekeket előadó Boldog Jolánta Schola. Mert szép a kövekből épített templom, de az élő kövekből épített közösség ad neki értelmet, tölti meg hittel

– mondta zárásként Gábor Tamás.

Lelkészség

Bordányban, az akkori Kistemplomtanyán pár nappal a felszentelést követően, 1910 májusában alakult meg a lelkészség. 1912-ben készült el a plébánia épülete a Vallásalap 10 ezer aranykoronás támogatásából és helyi felajánlásokból. Például a telek a kert és a plébánia építéséhez Szilágyi Istvánné Kálmán Veronika adománya volt. Itt említhetjük meg, hogy a sekrestyét 1930-ban bővítették.

Sípjegyek

A két korábban teljesen különálló orgona egybeépítése még manapság is tart. Eddig pályázati forrásokból és a hívek adományaiból 14 millió forintot fordítottak rá, 7-7 milliós megoszlásban. A helybeliek 5, 10 és 20 ezer forintos sípjegyeket vehetnek, amivel jelképesen örökbe fogadnak egy-egy sípot, míg a 100 ezer forint felett adományozók úgynevezett díszsípjegyet kapnak majd az orgonaszentelő koncerten.