2023.08.24. 18:17
Nagyot, nagyot előre! - Vizuális dömpinggel harcolnak a festők
A 21. század meglehetősen erőteljes, szinte erőszakos vizualitásával kénytelenek versenyezni a festők. Részben talán ezért évek óta egyre méretesebb képek kerülnek a múzeumi falakra.
Kicsi vagy nagy: piaci elvárás, alkotói igény, kitűnni vágyás?
Fotó: Rosta Tibor
A nagy autók, nagy házak, nagy dolgok világát éljük. Napjaink fogyasztói társadalmának markáns jellemzőire reagálnak a művészek erőteljes üzenetekkel, egyúttal meglehetősen nagy méretű alkotásaikkal
– mondta még tavaly, a 68. Vásárhelyi Őszi Tárlat megnyitóján lapunknak Miklós Péter, akkori főigazgató, az idei ötfős zsűri egyik tagja. Az idei mustrára beadott anyag fővárosi gyűjtésekor is egyértelműen látszott, hogy az évek óta erősödő tendencia nem torpant meg, sőt.
Ha élhetek ezzel a képzavarral: a művészet minden korszakban az élet ütőerén tartja a kezét, természetes, hogy napjaink erőteljes vizuális dömpingje hatással van a képzőművészekre
– fogalmazta meg kérdésünkre már az idei, október 8-án nyíló tárlat kurátora, Nátyi Róbert művészettörténész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja, a REÖK Regionális Összművészeti Központ vezető kurátora.
Monumentális méretek
Sokszínűek a képek, számtalan képzőművészeti irányzat jelenik meg egy országos tárlaton. Miközben a festők versenyezni kénytelenek azzal a rendkívül erős vizuális áradattal, amely rászabadult a 21. század emberének hétköznapjaira, az otthonokban, az utcán. Ez gyakran hangosabbá teszi az alkotókat, mert minden ami körülöttünk van, gyakrabban szól a harsányságról mint az oly’ fontos csendről
– fogalmazta meg a zsűrielnök.
Azt már a sokáig főként rézkarcolással foglalkozó grafikus, festő, Takáts Márton tette hozzá: a múzeumokat járva látható, hogy a jelentős kortárs alkotók mind monumentális méretű képeket mutatnak be a nemzetközi kiállítóhelyeken. Ez hat a művésztársakra, azt gondolva, hogy ez a kortársi tendencia és igény.
Próbálok függetlenedni ettől, hogy az domináljon, a téma vajon igényli-e a jelentősebb méretet. Fontos, hogy a személyes indíttatás vezéreljen
– hangsúlyozta. Idén a Gyűjtögető (Normandia) című, viszonylag nagyméretű, 100-szor 150 centiméteres olaj festményt láthatja majd tőle a közönség az Alföldi Galériában.
A művészet ipara
A közönség egy részének megdöbbentő, de évtizedek óta már művészi iparról beszélünk, ami egy vállalati élethez hasonlóan működik. Hasonlóan az autógyártáshoz, ahol más gyártja a kuplungot, szereli össze az autót, mégis egyetlen márkajelzéssel adják el a gépjárművet. A művészet nagyjából ehhez hasonló utat járt végig. Tehát soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy bár művészi alkotó tevékenységről van szó, a mű piacra kerül, hogy megtalálja tulajdonosát
– tette hozzá Nátyi Róbert.
Orr András, a tavalyi kiállításon díjjal elismert művész is megerősítette, hogy a galériák igenis igénylik a nagyobb méretű alkotásokat.
Van egy ilyen kimondott, vagy kimondatlan elvárás, hogy a kicsit nem veszik észre
– mondta.
A tekintély természete
A korábbi Tornyai-plakettes, idén két képet kiállító Gaál József, Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának meglátása szerint nagyméretű alkotásnál jobban szalad az ecset, van abban egyfajta felszabadultság. De veszélyes is.
Falun nőttem fel, ahol a faluvégi meccsen azt skandálták a szurkolók: a nagyot előre! A nagyot előre! A látványos méretű képnek kétségtelenül van egyfajta tekintélye, de nem minőségi biztosíték. Az a fontos, hogy ténylegesen a stílusból következzen
–magyarázta.
