2022.09.22. 19:22
Az egykori szegedi főrabbik legendás gyűjteményét Szegedről Jeruzsálembe szállították
Hiánypótló kötetet alkotott a Löw könyvtár történetéről Bányai Viktória és Ábrahám Vera. A Szegedi Zsidó Archívum munkatársai csütörtökön mutatták be a hajdani főrabbik gyűjteményének útját Szegedtől Jeruzsálemig bemutató könyvet a nagyközönségnek.
Csizmadia Edit könyvtáros beszélgetett az alkotókkal. Bányai Viktória és Ábrahám Vera hiánypótló kötetet készített. Fotó: Karnok Csaba
Löw Lipót és fia, Löw Immánuel szegedi főrabbik legendás értékkel bíró könyvtárának sorsát homály fedi. Ábrahám Vera történész-könyvtáros a titok nyomába eredt, és hosszas, alapos, fáradhatatlan kutatásának eredményeit a Szegedtől Jeruzsálemig – A Löw könyvtár című kötetben foglalta össze, amelyet csütörtökön mutatott be a nagyközönségnek.
Elmondta, Löw Immánuel 1940-ben adományozta könyvtárát a Szegedi Zsidó Hitközségnek. A gyűjtemény a deportálások idején kikerült a zsidó iskola udvarára, majd, hogy az eső ne tehesse tönkre, a Somogyi-könyvtár vállalta őrzését. A hagyatékra igényt tartott volna az egyetemi könyvtár és a város is, ám azt 1948-ban a fővárosi Rabbiképző Intézetbe szállították. Ott végül az a döntés született, hogy a köteteket az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak adományozzák. A könyvtár így 1957-ben Jeruzsálembe került, és azóta sincs információ a gyűjteményről.
Ábrahám Vera a kutatás kezdetén rábukkant Löw Immánuel 1940-ben írt adományozó levelére, a könyvek jegyzékét azonban sehol sem lelte. Jóval később az Országos Levéltárban talált rá egy 1950-es listára, amely vélhetően már nem tartalmazta az 1940-ben összeírt összes kötetet, de a kutatók számára így is értékes információkat tartalmaz.
A célom az volt, hogy ha ezt a világhírű könyvtárat, ha nem is tudjuk összegyűjteni, legalább a dokumentumokban megőrizzük és a jegyzéket közreadhassuk a kutatóknak, nyelvészeknek, könyvtárosoknak, botanikusoknak
– mondta Ábrahám Vera, aki a héber fejezetek megírására kolléganőjét, Bányai Viktóriát kérte fel.
A társszerző nemzetközi szempontból is különleges értéknek minősítette a Löw könyvtárat. A könyvjegyzékből többek között a 16. századi héber nyomtatványokat, a rabbinikus munkákat, a zsidó felvilágosodás dokumentumait emelte ki.