Keserűségből formált derűt Szabó Klára Petra

Képei mélyebb megértéséhez kínált tartalmi támpontokat Szabó Klára Petra zárt körű tárlatvezetésén. A tavaly­előtti Tornyai-plakettes fiatal alkotó beszámoló kiállítása mindössze egyetlen hétig látogatható a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Klára Petra saját bevallása szerint nehezen szól saját munkáiról, inkább figyelni szereti, mások miként viszonyulnak a látottakhoz. Hogy az érzelmeken keresztül miként bontakozik ki a mélyebb megértés. Ezt a folyamatot katalizálta történeti háttérrel, de mindvégig ügyelt rá, hogy konkrétumok nélkül kísérje látogatóit.

Soha még egyedül

A hagyományok szerint az őszi tárlatok fődíjasai egyéni beszámolón reprezentálják elismerésük utáni évüket, esetleg összegzik munkásságuk egy-egy korszakát. Szabó Klára Petra Solo című kiállításának képei rendhagyó helyzetben készültek. – Soha korábban nem voltam, nem éltem egyedül – mondta mindjárt az elején, egyszerre konkrétum nélkül utalva lelkén mélyen nyomot hagyott válására, férje és alkotótársa elvesztésére, illetve a megszokott, külföldi tanulmányutakkal inspirált alkotói tér hirtelen eltűnésére. Mesélt arról, miként terhelte mind mélyebben lelkét önkéntes, az egészségét védendő bezárkózása. Ráadásul ezzel együtt is tartotta magát azon döntéséhez, hogy beszámoló tárlatát új művekkel töltse meg.

A tűz és a remény

Szándéka erős lenyomatot ha­­gyott a terápiaszerűen megalkotott munkáin: visszatérő szimbólumok és színek mutatják meg vívódásait, másrészt azt a képességét, ahogyan művészete a megtisztulás út­­jára segíti lelkét. A tűz motívuma több alkotásán is ott lobog, ijesztően perzselve, de miként a fiatal művész hangsúlyozta: ő nem pusztító elemként, inkább valaminek a kezdeteként, az újjászületés lehetőségeként tekint rá. Az előző életének elemésztése a tragédia helyett a remény érzetét hagyta benne.

Ám ehhez az kellett, hogy mérgező érzései, mint irigység, düh, harag, kétségbeesés és keserűség a festményein a puszta vizualitáson túli szépséggé váljanak. Így a mögöttes, személyes drámái ellenére képei a nyomasztó felhangokkal együtt is derűt árasztanak. Különös élményt adva befogadóinak.

Egyetlen út: az őszinteség

Már-már intim kitárulkozásáról lapunknak úgy fogalmazott: szembe kell néznie félelmeivel, egy helyben to­porogna csupán, ha folyton a környezete reakciói­tól tartana. – Az alkotásaim valóban sokat mutatnak belőlem, de ez a munkám része. Nekem az egyetlen vállalható művészi út az őszinteség, még akkor is, ha rizikós megosztani másokkal legmélyebb lelki vívódásaimat. Ezáltal fejlődök, léphetek előre. És mindig van mit tanulnom. Azt is hozzátette: a kiállítás bizonyítja, hogy a negatív energiából és életeseményből jó is születhet. Megmutathatja, hogy nem kell mindennek sö­tétnek és keserűnek lennie.

A kiállító művész üzenete jelen helyzetben különleges inspirációt adhat a felemás hétköznapokhoz. A tárlat május 16-ig látogatható a vásárhelyi Tornyai János Múzeum földszinti termeiben.