2021.02.03. 16:30
Szilasi: az ember lassan jut el a saját hangjához
Szilasi László író, az SZTE Magyar Irodalmi Tanszékének tanszékvezetője volt a Dugonics Társaság Írók, költők Szegedről című előadás-sorozatának második vendége kedden. A járványhelyzet miatt online lezajlott rendezvényen az írásról, eddig megjelent műveiről és a most születő, hatodik regényéről is beszélt.
Negyvenes évei közepén járt Szilasi László, mikor megjelent első önálló kötete 2010-ben, Szentek hárfája címmel. A prózaíráshoz nézetei szerint ugyanis tapasztalat, érettség kell.
Hosszú út magunkhoz
– Az ember lassan jut el a saját hangjához
– szögezte le a Dugonics Társaság keddi, online beszélgetős estjén a József Attila-díjas író. Saját maga esetében ezt második regénye, A harmadik híd című művének születésére datálta, melyben a hajléktalanság témáját vette górcső alá. A közhely kapcsán, mely szerint a téma az utcán hever, kifejtette, hogy nézetei szerint sokkal inkább az anyag hever ott, mely azonban kérdéseket igényel. Ha jó kérdéseket teszünk fel, akkor születik az irodalom.
Fantázia és valóság
Több regénye letűnt korokban játszódik. A történelmi hűségre törekvés kapcsán elmondta, írói pályafutása kezdetén nem érdekelte a korhűség, szinte teljes mértékben fantáziájára hagyatkozott, mára azonban megváltozott a hozzáállása.
– Ma már nem vagyok olyan laza
– árulta el mosolyogva, majd hozzátette készülő kötete kapcsán, hogy tetemes mennyiségű háttéranyagot tanulmányozott a 19. század vonatkozásában, azon belül is a folyószabályozás témájában.
Szerelem szövődik
Hatodik, éppen születőben lévő regényének eseményei ugyanis a Tisza szabályozása körül zajlanak, a mű négy szerelmes történetét követi nyomon. Elmondta, végleges címet még nem adott a kötetnek. Átmeneti címe Lorem ipsum, azaz ál-latin nyelvű szöveg, melyet a betűtípusok és az elrendezés bemutatására használnak.
Felmerült még benne címként a Koppantyú lovagjai, mely egy régi szegedi kocsmára utal, továbbá a Királyi páfrány, mely az első parfümök egyike volt, illetve a Fecskehasúak birodalma is, utóbbi egy mangalicafajta nyomán. Az alcím azonban biztos: Négy szerelmes magyar a 19. századból.
