Ponyvaregény Hódmezővásárhelyen

Különös humor, nyelvi lelemény, sajátos szóviccek, váratlan fordulatok jellemzik történeteit. Rajongóit cseppet sem zavarja, hogy kedvencük a ponyva, a lektűr műfajában alkotott, sőt, sokan szerint művészetté emelte a lenézett stílust. Ezt mesélte a népszerű színmű- és kalandregény íróról elsőként Csáki Zsolt a Dél-alföldi Hagyományőrző Kossuth Társaság elnöke is, aki a napokban a Wass Albert Irodalompártoló Kör rendezvényén, a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban idézte meg Rejtő Jenő életét és feledhetetlen regényalakjait.

Mintha Afrikában lennénk

- A párbeszédei, a cselekménybonyolítása, az, hogy soha nem tudjuk, mi történhet a következő pillanatban – sorolta Csáki Zsolt személyes élményeit arra a kérdésre, vajon mi ragadja el leginkább a Rejtő rajongókat. A történetei varázsáról úgy fogalmazott: a távoli világokban, főként Afrikában játszódó regényeit ízig-vérig magyar humor hatja át, az olvasók így a kevéssé ismert tájak ellenére is szinte személyesen megélik az eseményeket. Az olvasó a történet részeseként jóformán elmerül a kalandokban – mondta.

A közepén kezdődő történet

– Az irodalomban szokatlanul azonnal egy pofonnal, egy blőd abszurditással kezdi a cselekményeit, egyből az események sűrűjébe ránt egy ismeretlen helyszínen, amit valamiért mégis rögtön magunkénak érzünk – magyarázta az előadás előtt Csáki Zsolt tovább a Rejtő titkot, majd azzal folytatta: nem véletlen, hogy bár tizenöt nyelvre lefordították regényeit, a humorával nehezen boldogultak. A sajátos szófordulatai, a magyarul szórakoztató párbeszédei, a nyelvi leleményessége nehezen adaptálható a nemzetközi irodalomban.

Csáki Zsolt úgy összegezte Rejtő hatását, hogy a magyar irodalom olyan különleges alakja ő, akit miközben a ponyvaregények királyának tartunk, irodalmi magasságokba emelte a műfajt. Az egyszerűbb cselekményű darabok után az összetettebb munkái is örömet okoznak, mégiscsak úttörő volt műfajában. Nem véletlen, hogy pár éve munkássága szerepel az irodalmi érettségi tételek között.

Kalandos és tragikus élet

Idén 115 éve született Budapesten, Erzsébetvárosban, Reich Jenőként. A gyerekkorában gyengécske fizikumú fiú később ökölvívó-edzéseken erősödött, majd színitanodában tanult, több-kevesebb sikerrel. Sokat csavargott külföldön, állítólag lócsutakolással is kereste a kenyérre valót, Olaszországból pedig kölcsön pénzből utazott haza. Életéről számtalan legenda kering, utólag nehezen megkülönböztethetőek a valós és a kitalált történetek.

Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon, füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásain szerzett élményeiből – kalandregényeket írt. 1943. január 1-én munkaszolgálatra hurcolva hunyt el Oroszországban.