2020.10.19. 16:53
280 évvel ezelőtt született az első magyar regény írója
Dugonics András születésének 280. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Dugonics Társaság hétfőn. Az alelnök ünnepi beszédében Dugonics munkásságának öt mozzanatán keresztül állította példaképként hallgatósága elé a sokoldalú, szegedi születésű szerzetest, tanárt és írót.
A Dugonics András Piarista Gimnázium népzenei kamaraműhelyének tagjai népdalcsokrokkal emelték az ünnep fényét. fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
Dugonics András 1740. október 18-án látta meg a napvilágot a Dugonics és az Osztrovszky utca sarkán álló házban. Régi hagyományukhoz híven születésének évfordulóját ez alkalommal is szobrának megkoszorúzásával ünnepelték a Dugonics Társaság tagjai. Az ünnepségen részt vettek a Dugonics András Piarista Gimnázium képviselői is, az iskola népzenei kamaraműhelyének tagjai népdalcsokrokkal emelték az ünnep fényét.
Tanár és nyelvújító
Megemlékező beszédében a Dugonics Társaság alelnöke, Németh T. Enikő tevékenységének öt mozzanatán keresztül igyekezett bemutatni Dugonics András sokoldalúságát és munkásságának jelentőségét. Tanárként, majd nyelvújítóként méltatta.
280 évvel ezelőtt született az első magyar regény írója. Fotók: Karnok Csaba
– 45 éven keresztül állt a katedrán. Bár szíve vágya az volt, hogy a magyar nyelvi tanszéken oktathasson, mennyiségtant, számtant, mértant, építészettant, Szegeden pedig elsőként filozófiát tanított. Olyan tanár volt, akit már saját korában elismert Szeged városa, és büszke volt rá – fejtette ki, majd hozzátette: Dugonics a latin, majd a német szaknyelv egyeduralma idején a magyart a tudomány nyelvévé emelte.
Író és gyűjtő
Kortársai többségének megbotránkozása ellenére az elsők között foglalt állást a finnugor nyelvrokonság tézise mellett. Etelka című művével megalkotta az első magyar regényt, de foglalkozott eposz átdolgozásokkal, drámákat és színműveket írt, továbbá latin nyelvű költőként és íróként ismert volt Európa-szerte. Mindemellett negyven éven keresztül gyűjtötte a szólásokat, közmondásokat, és halála után két évvel ki is adták a tízezer szólást és közmondást tartalmazó munkáját.
Példakép
Mit tanulhatunk ma Dugonics Andrástól? – tette fel a kérdést beszéde végén a társaság alelnöke.
– Először is, hogy tanári munkánkban legyünk sokoldalúak, az életünkben nyitott gondolkodásúak. Másodszor, hogy támaszkodjunk a tudományos evidenciákra, és ha szükséges, álljunk bele az áltudományok elleni vitákba. Harmadszor, hogy a tudományt művelve próbáljuk meg a saját szaknyelvünket magyarosítani. Végül pedig, hogy legyünk érzékenyek a körülöttünk lévő világ megjelenésére az irodalomban és a művészetekben – fogalmazott Németh T. Enikő.
