A madárinfluenza gyorsan visszatért – nehéz a küzdelem a vármegyében is

A madárinfluenza Európában többek között 18 baromfitartó gazdaságban jelent meg és 139 vadmadárból mutatták ki a szakemberek szeptember második felétől október közepéig. Előbbiekben a cseheknél 30 ezer állatot érintett a betegség, a lengyeleknél nagyjából 60 ezret, Magyarországon pedig majdnem százezret. A Nébih adatai szerint Olaszországban a legrosszabb a helyzet, ott október 11-i adatok szerint már 800 ezer felett jártak.

Az már a szakemberek szerint is szinte biztos, hogy az évtizeddel ezelőtti szakaszos megjelenés helyett a madárinfluenza vírus állandó része lesz életünknek. Az ősz ráadásul kifejezetten kockázatos, részben a vonuló vadmadarak, illetve a vírus terjedésének kedvező hűvös-csapadékos időjárás miatt.

A madárinfluenzát kutatva  

Pinnyey Szilárd állatorvos, az SZTE Mezőgazdasági kar adjunktusa arról beszélt lapunknak: sajnos a szakemberek is felfigyeltek a madárinfluenza szinte folyamatos jelenlétére, a hatóságok, az állatorvosok, illetve maguk az állattartók is igyekeznek maximálisan megvédeni a baromfi telepeket, de nagyon nehéz a küzdelem. 

– Arra kell keresnünk a választ, vajon mivel magyarázható a vírus rendszeres megjelenése, illetve, hogy a járványok kirobbanásának hátterében vannak-e olyan okok, amelyeket megelőzhetnénk – hangsúlyozta. A szakember azt is elmondta, hogy a háztáji baromfira, néhány egyedes állományra a nagy telepeken tartott szárnyasokhoz hasonlóan veszélyes a vírus. Ami tovább fertőz, ha az egyértelmű tünetekkel jelentkező megbetegedéseket nem jelentik azonnal állatorvosnak.

Árulkodó idegrendszeri tünetek

Térségünkben Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye után a madárinfluenza vírust Csongrád-Csanád vármegyében ugyancsak azonosította a Nébih laboratóriuma. Már fel is számolták a pusztaszeri 9500 darabos májhasznú kacsaállományt, ahol a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek miatt gyanakodott az állattartó a madárinfluenzára. 

A vadmadarak egyébként gyakran tünetmentesek, a házi madaraknál a klinikai tünetek különfélék. Kezdetben ez lehet étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben bágyadtság, borzolt tollazat és magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet az is, ha csökken a tojástermelés vagy az állatok testtömege.

A háztáji védelme is fontos

Pinnyey Szilárd szerint a háztáji állattartók egy jelentős részére is jellemző a tudatosság, de valóban sokan tájékozatlanok. Tapasztalata szerint azok, akik körültekintően foglalkoznak a takarmányozással, ismerik a megfelelő tartási körülményeket, sokat tesznek azért is, hogy megvédjék a jószágokat. Ez a tudatosság szükséges is, mert a vírus robbanásszerűen fertőz. Attól viszont nem kell tartani, hogy emberre veszélyes lenne.