2024.08.24. 07:00
Téglagyári kubikok: a középső gödör szinte teljesen kiszáradt
Borzalmas látványt nyújtanak Hódmezővásárhelyen a téglagyári tavak. Van, amelyikben már alig van víz. Ha marad az aszályos idő, jövőre az átvonuló madarak kénytelenek lesznek elkerülni a kedvelt fészkelőhelyüket. A téglagyári kubikok veszélyben vannak.
Így néz ki most a középső téglagyári kubik. Fotó: Kovács Erika
Hódmezővásárhelyen hajdan virágzó iparág volt a téglagyártás. A 19-20. században időtálló, jó minőségű téglákat gyártottak a városban. Ekkor keletkeztek a kubikok.
Az agyagbányászattal jöttek létre
A téglagyártásból élő családok kisebb-nagyobb agyagbányákat üzemeltettek a környéken. A téglagyári kubikok korábban Bábiczky-gödrökként voltak ismertek, a hajdani tulajdonosuk után. A kubikok területén több méter vastag agyagréteg borította a felszínt, amit külszíni fejtéssel termeltek ki. Az így nyert agyag jelentette a téglagyártás alapanyagát. Mivel a vízzáró réteget is átvágták, így a gödrök feltöltődtek 2,5-5 méter mélyen vízzel.
A vízborítás mértéke mindig az adott év vízállásától függött. Aszályosabb években a szikes tavi környezet uralkodik, csapadékosabb években pedig a halastavi, illetve édesvizű mocsárállapot jellemző – olvastuk a kubikoknál kitett tájékoztató táblán.
Az agyagbányászat után gazdátlanná vált területet a természet hamar birtokba vette, számos védett élőlény találta meg itt az életfeltételeit. Különösen a kubikok madárvilága gazdag. Az önkormányzat, még a fideszes időkben, egy tanösvényt is kialakított ezen a területen.
A kubikok fokozottan védett madárfajok költőhelyei
Idén a szikes tavi környezet uralja a kubikokat, a középső tóban szinte nincs is víz. Fájdalmas látványt nyújt a félig kiszáradt kubik. A vízhiány a környék gazdag madárvilágára is hatással van, pedig itt fokozottan védett madárfajok, mint például gulipánok, gólyatöcsök, küszvágó csérek, bölömbikák is fészkelnek. Sőt, idén még egy csigaforgatót is lencsevégre kaptak a madárbarátok.
Az évek óta tartó súlyos aszály vezetett idáig. Télen nincs hó, nyáron alig esik az eső. Ezeket a kubikokat a különböző rétegvizek és a talajvíz táplálja, kisebb részt képvisel a felszíni befolyás. Csakhogy az aszály miatt a talajvízszint is nagyon lecsökkent. Így ez hatással van ezekre a tulajdonképpen mesterségesen generált tavakra is
– mondta Molnár Áron, a Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület elnöke. Hozzátette, már elkezdődött az őszi madárvonulás, amiben fontos szerepük van a vásárhelyi téglagyári kubikoknak is.
Nemcsak a vízszint, az ember is okozott károkat
Az költésnél például a gulipánoknak megfelelő volt a vízszint, mert természetes zátonyok előbukkanását is eredményezte. Ekkor nem a vízszint, hanem az ember jelentette rájuk nézve a legnagyobb veszélyt. Sokan ugyanis a kutyáikkal besétáltak a majdnem kiszáradt kubikba, zavarva a madarakat, többször tönkretéve a fészkeiket is.
Hiába tesszük ki a táblákat, vannak, akik sajnos figyelmen kívül hagyják
– mondta Molnár Ádám. A Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület elnöke emlékeztetett, négy évvel ezelőtt még úgynevezett úszó szigeteket kellett elhelyezniük, hogy segítsék az ide érkező fajok költését. 2020 óta azonban a vízszint apadása rendkívül intenzívvé vált.
Molnár Ádám szerint benne van a pakliban, hogy ha még idén nem is, de ha nem lesz változás, akár már jövőre kiszáradhat a tóegység. Ezt pedig a vonuló madarak majd „lekövetik”, ha itt nem lesz víz, addig mennek, amíg nem találnak számukra megfelelő élőhelyet.
