2024.08.16. 17:54
Orosch János, nagyszombati érsek Pitvaroson misézett – Galéria
A nagyszombati érsek félezer kilométert utazott, hogy a pitvarosi búcsúünnepen részt vegyen. Orosch János az első szóra elfogadta a meghívást, a szentmisén a szlovák-magyar lakosságcseréről is megemlékeztek. A családja is érintett volt, a nagyapja német rokonságát is kitelepítették.
Fotó: Kovács Erika
Orosch János Pozsonyban született 1953-ban. Magyar, szlovák és német vér csörgedezik az ereiben.
Békében éltek egymás mellett a magyarok, szlovákok és a németek
Pozsony környékén, Dénesden nőttem fel, ahol mindig is békességben éltek egymás mellett a magyarok, szlovákok és a németek. Mindenki beszélte mind a három nyelvet, még ha nem is tökéletesen. Tudták, hogy a postás Béla bácsi magyar, hozzá automatikusan magyarul szóltak. Volt az egyik kávéházban egy német alkalmazott, tőle pedig németül rendeltek az emberek. A német származású ópapám engem is megtanított, kihez hogyan illik szólni. Ebben nőttem fel, ez számomra teljesen természetes volt. Csakhogy ekkor már nagyon kevesen voltak a magyarok és a németek a kitelepítések miatt
– mondta lapunknak Pitvaroson a nagyszombati érsek.
Orosch János az internet segítségével találta meg a kitelepített rokonságát
A Felvidéken élő magyaroknak szép házaik voltak, azokat kellett, hogy a lakosságcsere miatt 1947-ben elhagyják, de itt maradtak a temetőben az őseik, sok rokonuk, ismerősük, barátjuk. Egy részük Pitvarosra és környékére került. A németek többségét is kitelepítették. Csak a szegény magyarok és németek maradhattak, ők is kis számban. Nagyapám az első világháborúban tüdőlövést szenvedett, kis kertészeti munkát tudott csak végezni és csak kis nádfedeles háza volt, vagyis maradhatott a magyar-szlovák származású nagyanyámmal együtt
– idézte fel a családja történetét Orosch János. Az érsek német rokonait kitelepítették. A család Felvidéken maradói hosszú ideig nem is tudtak róluk semmit. Orosch János nemrégiben az internet segítségével kapott hírt a rokonság leszármazottjaitól. A kitelepítés után Németországban éltek, majd az Egyesült Államokban telepedtek le.
Orosch János, nagyszombati érsek Pitvaroson misézett – Galéria: Kovács Erika
Az érsek egy ideig filmrendező szeretett volna lenni
Orosch János arról is beszélt lapunknak, hogy miért lett belőle pap.
Mélyen vallásos családból származom. Gyermekkoromban sokat játszottunk a többi gyerekkel, boltososat, sofőröset, de misézős játékot is, ahogy a templomban láttuk. A mi plébánosunk, ha leült, összekulcsolta a kezeit és a hüvelykujjával malmozott. Mi gyerekek azt hittük, hogy ez egy liturgikus cselekmény, úgyhogy ha paposat játszottunk, akkor mi is malmoztunk az ujjainkkal. Később ministráltam, de ekkor még nem a papi pályára készültem, hanem filmrendező szerettem volna lenni. Mindig figyeltem az emberek arcát, hogy kik lennének jók például a majdani western filmembe. Ekkor olyan 9-10 éves lehettem. Forgatókönyveket is írtam. Aztán elmúlt ez az időszak is. Édesapámat 47 éves korában veszítettem el. Tűzoltó volt, a csapat vezetője és szolgálattétel közben szerzett olyan sérüléseket, amik a halálához vezettek. Ő lett az én hősöm. Édesapám mélyen hívő ember volt, mindig volt a zsebében egy rózsafüzér, ez is közrejátszott, hogy a papi hivatást választottam
– mondta Orosch János, akit 1976-ban szenteltek pappá. Több település plébánosa volt, majd 2004-ben segédpüspökké szentelték fel a Pozsony-Nagyszombati főegyházmegyében. 2012-ben az érsekség apostoli kormányzója lett, majd 2013. július 1-jén Ferenc pápa érsekké nevezte ki.
