Helyi közélet

2024.07.16. 20:00

Sérült síremlékeket renováltak a szentesi zsidó temetőben

Síremlékeket állítottak helyre a szentesi zsidó temetőben is. Az 1,3 millió forintos munkálatokat a Mazsihisz finanszírozta.

Tábori Szilvia

Sérült, ledőlt vagy megdőlt sírköveket állítottak helyre a szentesi zsidó temetőben, csakúgy mint a szomszédos Békés vármegyei Gádoros sírkertjében. Az összesen csaknem másfél millió forintba kerülő munkálatokat a Mazsihisz finanszírozta – idézte Tamás Pétert, a Mazsihisz vidéki temetőrendezésért felelős csoportvezetőjét a mazsihisz.hu internetes portál.

A zsidó temetőben jövőre folytatják a síremlékek rendbetételét Szentesen. Archív fotó: Majzik Attila
A zsidó temetőben jövőre folytatják a síremlékek rendbetételét Szentesen. Archív fotó: Majzik Attila

A zsidó temető megújul

A helyreállítást Csapi István mester végezte. Szentesen július elsejére készült el, az elburjánzott növényzetet talajszintre vágták vissza, és ugyancsak helyreállították a sérült sírköveket. 

Tamási Péter a portálnak úgy nyilatkozott: a helyreállítási munkálatokat Stern Sándor hittestvérük, a Mazsihisz temetőrendezési csoportjának helyi megbízottja kezdeményezte és ellenőrizte. A kivitelezés csaknem 1,3 millió forintba került. A szentesi temetőben jövőre folytatják a többi síremlék rendbetételét.

Kicsiny közösség fejlődése

A zsidóság Szentesen a 18. század második felében jelent meg; 1817-ben egy adóösszeírás során 17 zsidó családot, összesen 92 személyt számoltak meg. A kicsiny közösségnek sok időbe telt, amíg a gyűlöletet, a gyanúsítást és a lenézést le tudta küzdeni. 

​Az 1867-es kiegyezés, a polgári egyenjogúság döntő fordulat volt a közösség életében. Felépült a zsinagóga és az új iskola, különösen aktívak voltak a jótékonysági szervezeteik, felvirágzott a szentesi zsidóság élete.

Alig százan tértek vissza

A hanyatlás leginkább 1938-tól, az úgynevezett „zsidótörvények” elfogadásával kezdődött. 1944-ben marhavagonokba zárva előbb Szegedre, majd onnan Auschwitzba, és a Bécshez közeli Strasshofba szállították őket. A közel 600 fős szentesi gyülekezetből mintegy 400-an haltak meg lágerekben és munkaszázadokban, csupán százan tértek haza városukba. Az első szentesi, akit elhurcoltak, Gunst Sándor vaskereskedő volt, akit azért említünk külön, mert az ismert humorista, Galla Miklós nagyapja volt. 

A hazatértek 1947-ben az izraelita temetőben emlékművet állítottak elhunyt hittestvéreik emlékére. Az elhunytak neve fölé Balázs Imrének, a Szentegylet elnökének verssorait vésték.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában