Cserben hagyta Szeged a kistelepüléseket

Múlt hét pénteken fajsúlyos döntést hozott a szegedi közgyűlés: megszavazták, hogy a város december 31-ével kilép a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásából. A helyzet váratlanul érte a társulás kistelepüléseit és lehetetlen helyzet elé állította őket. 

Nagy segítség volt ez a kistelepüléseknek

A társulás lényege az volt, hogy a különböző, önkormányzatok számára előírt kötelező feladatokat vagy azok egy részét a társulás fenntartásában működő intézmények, így a SZKTT Egyesített Szociális Intézmény látta el. Így nem kellett minden önkormányzatnak külön intézményeket fenntartani és azok minden háttérdolgozóját fizetni, vagyis jelentős összegeket tudtak a közösködéssel megspórolni. Ugyanakkor a társulás rengeteg pályázatot is benyújtott, így tudtak a benne lévő települések is forráshoz jutni felújításokhoz, építkezésekhez.

– mondta el lapunknak Csúcs Áron, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Koordinációs Központjának igazgatója. Kiemelte, az ország egyik legrégebbi és legnagyobb társulásáról van szó, 500 fő feletti foglalkoztatottal és rentábilis működéssel. Éppen ezért villámcsapásként jött Szeged döntése, amely minden szempontból hátrányosan érinti a többi tagot.

Szegednek már nem érte meg

A társulás lényege az volt, hogy a közös terheket a települések lakosságszám arányosan viselték. Szeged vitte ennek megfelelően ezek 83 százalékát, ezt azonban kompenzálta a tény, hogy a társulások bizonyos feladatokra magasabb normatívát kapnak, mintha azokat az egyes települések külön látnák el – van, amire akár 50 százalékkal. A közgyűlési előterjesztésben egyébként a kiválás egyik indokaként azt jelölték meg, hogy Szeged számára ez a működtetési forma már nem volt gazdaságos, erre vonatkozó számokat azonban nem csatoltak. Az ugyanakkor biztos, hogy a megyeszékhely kiválásával a közös költségek a többiekre terhelődnek, amelyeket azonban ezek a kistelepülések nem tudnak kigazdálkodni. Éppen ezért a szegedi közgyűlési szavazás után az a döntés született, hogy mindenki más is kilép és december 31-én megszűnik az éppen 20 éve létrehozott szervezet.

Sokba kerül majd a válás

Mindez azt jelenti, hogy az érintett kistelepülések – a vármegyében Algyő, Bordány, Dóc, Forráskút, Sándorfalva, Röszke, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Újszentiván, Szatymaz, Domaszék és Zsombó – magára maradt azon feladatokkal, amelyeket eddig a társulás látott el. Bizonyos települések esetében ez a fogorvosi ügyelet ellátása, máshol a bölcsődék, óvodák vagy éppen szociális intézmények fenntartása. Amellett pedig, hogy ezeket saját költségvetéséből, a mostaninál kisebb normatívából kell januártól megoldaniuk, vélhetően rengeteg plusz költségük is keletkezik a kialakult helyzet miatt.

 – sorolta Csúcs Áron. 

Az ügy pikantériája, hogy a törvény alapján egy társulásból minden év június 30-áig lehet kilépni, utána csak egy év múlva. Szeged a határidő előtti utolsó munkanapon hozta meg ezt a döntést, erre irányuló szándékukat is csupán a június 21-én kiküldött közgyűlési előterjesztésben jelezték. A 15 másik települést tehát kész helyzet elé állították. Míg Szeged október 1-től már létre is hozza Egyesített Szociális Intézményét, a többieknek ugyaneddig a határidőig ezt szintén meg kell tenniük, hogy januártól kapjanak a működésükhöz állami támogatást. Ha ez nem sikerülne, – mert múlt hét pénteken tudták meg, hogy erre szükség lesz – fél évnyi működést szintén saját forrásból kell majd megoldaniuk. És mivel kötelező feladatokról van szó, ezt pénzhiányra hivatkozással sem utasíthatják vissza.