Nagymágocson felszentelték az új oltárt és ambót

Száznegyvenegy évvel ezelőtt, 1883. november 4-én szentelték fel Nagymágocson a Szent Alajos katolikus templomot, amit Károlyi Alajos gróf építtetett.

Kellenek az ünnepek

A templomot Bacho Viktor szegedi műépítész tervezte, az építést pedig Rózsa Ferenc, uradalmi építőmester vezette. A templomot, a telekkel, a berendezéssel együtt, gróf Károlyi Imre 1932-ben adományozta az egyháznak.

Gonzaga Szent Alajos búcsúünnepén szentelték fel Nagymágocson az új oltárasztalt és a felolvasóállványt, az ambót. Ekkor ünnepelte a gyülekezet lelkésze, Andrási Elemér pappá szentelése 15. évfordulóját is.

– Az ünnepek jók, szükségesek az ember életében ahhoz, hogy kimozduljunk a megszokott komfortzónánkból, hogy megtapasztaljuk azt, hogy Isten nemcsak a mindennapi munkára teremtett, hanem ki akar bennünket emelni, meg akarja tapasztaltatni az ő természetfölötti voltát. A búcsúi ünnep nemcsak az egyházközség ünnepe, hanem minden keresztény ünnepe is, mert jó alkalom megtapasztalni azt, hogy egy közösséghez tartozzunk – mondta a szentmisén Andrási Elemér.

Nagy Tivadar készítette az új oltárt és ambót

Az 1962 és 1965 közötti II. Vatikáni zsinat után már a hívekkel szemben is lehetett misézni, és nemcsak latinul, hanem saját anyanyelven is.

– Ekkor kezdtek szépen lassan bekerülni a templomokba a szembemiséző oltárok, illetve az ambók, vagyis a felolvasóállványok, ahonnan Isten igéjét közvetítjük a hívek felé – mondta lapunknak az ünnepi szentmise után Andrási Elemér plébános.

A nagymágocsi templomba a ’70-es, ’80-as években helyezhették el az első szembemiséző oltárt és az ambót. A pontos dátum nem maradt fenn. A régi oltár és ambó nem fából, hanem furnérlemezből készült, fa hatású matricabevonat borította. Mind az oltár, mind az ambó az elmúlt évtizedekben igencsak leamortizálódtak, már nem voltak méltóak a templomhoz.

– Az új oltárt és az ambót egy nagymágocsi asztalosmester, Nagy Tivadar készítette. Örömmel vállalta a munkát, amit nagyszerűen végzett el. A színük és a famintázatuk nagyban hasonlít a padsorokéhoz, így egységes a templombelső képe. A megújulást a hívek adománya tette lehetővé, az új bútorzat 360 ezer forintból készült, ami rendkívül kedvezményes ár. Ha nem egy jószívű, adakozó lelkű, helyi lokálpatrióta asztalos készíti, akkor milliós nagyságrendű költséggel járt volna. Ezúton is köszönjük a mester munkáját! – mondta Andrási Elemér plébános. Az új szembemiséző oltár és az ambó évtizedekig, vagy akár egy teljes évszázadon át szolgálhatja a templom éltét.

Isten akaratából lett pap

A vasárnapi ünnepi szentmisén adott hálát Andrási Elemér a pappá szentelése 15. évfordulójának is.

– Nem akartam pap lenni, pedig kisgyermekkoromban édesanyám gyakran mondogatta, hogy szeretné, ha Istent szolgálnám. Én olyankor mindig elpityeredtem és tiltakoztam, hiszen nem igazán tudtam, hogy mi is a pap feladata. Erdélyi vagyok, Erdőszentgyögyről származom, néhai II. Erzsébet királynő üknagyanyjának településéről. Egy évet töltöttem Gyulafehérváron, a papnevelő intézetben, majd 2004-ben kerültem át Magyarországra, a Szent Gellért Papnevelő Intézetbe. Öt év után, 2009. július 20-án Kiss-Rigó László püspök szentelt pappá. Az első állomásom Gyula volt, onnan Újkígyósra kerültem, majd Szegvárra, ahová filiaként tartozik Nagymágocs. Hogy pappá hogyan lettem? Ez elsősorban Isten akarata volt, amihez járulékként az én akaratom is párosult. Igent mondtam a Jóisten hívására – fogalmazott a plébános.