2024.06.18. 14:00
Havonta jön mostantól Szegedre a Nobel-díjas Krausz Ferenc
Néhány éven belül jelentős előrelépés történhet a Nobel-díjas Krausz Ferenc betegségek korai felismerését célzó kutatásaiban. Ebben nagy jelentősége lesz szegedi laborjának, amely mint mondta, a németországinál is modernebb lett. Lapunknak adott interjújában beszélt a fizika hazai megítéléséről és arról is, mi hiányzik most az életéből.
Krausz Ferenc úgy tervezi, havonta egyszer Szegeden dolgozik majd. Fotó: Karnok Csaba
Két Nobel-díjas társa jelenlétében avatták fel hétfőn Krausz Ferenc professzor laborját, a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központot Szegeden, az ELI-ben. Az eseményen interjút adott lapunknak, ahol természetesen elsőként arról kérdeztük, a münchenihez képest milyennek találja első magyarországi bázisát.
Ez a labor kicsit jobb lett, mint a németországi
– mosolygott Krausz Ferenc.
Két berendezésünkből a jobbat hoztuk ide, úgyhogy most próbáljuk a Németországban maradtat is feljavítani erre a szintre, hiszen szeretnénk, ha a két ország mérései összehasonlíthatók lennének és egy vizsgálatot akár fel is oszthatnánk, hogy minél gyorsabban levonhassuk a következtetéseket
– magyarázta.
Új laborja természetesen azt is jelenti, hogy a jövőben gyakran megfordul majd városunkban. Krausz Ferenc úgy tervezi, havonta egyszer Szegeden dolgozik majd. Abban az ELI-ben, amelynek létrejöttében neki is jelentős szerepe volt. Ettől függetlenül amikor azt kérdeztük tőle, mennyire tekinti a saját gyermekének, azt válaszolta, egy kicsit.
De csak annyira, amennyire az nem hangzik nagyképűnek. Örülök, hogy az ötlet megszületésének részese lehettem és a következő években tehettem néhány apró lépést abba az irányba, hogy egy ilyen infrastruktúra keletkezhessen Magyarországon
– mondta.
Arra a kérdésre, mennyi szabadideje van, amióta a legrangosabb tudományos elismeréssel reflektorfénybe került, azt válaszolta, amikor ébren van, mindig dolgozik.
Az jó dolog, hogy ez a szakterület nyilvánosságot kapott, mert ki lehet arra használni, hogy a következő generáció figyelmét ráirányítsuk a tudományos kutatásra. Ugyanakkor az szívfájdalmam, hogy emiatt nekem ennyire kevés időm jut erre, miközben ez az, amit igazán szeretek. Jelenleg nehezen találok 2-3 összefüggő napot, hogy elmélyülten tudjak foglalkozni egy tudományos dolgozaton vagy hosszabb diszkussziót folytassak munkatársakkal. Szerencsére ettől függetlenül a csoport nagyon jól működik, mert jónéhány nagyon tapasztalt kolléga tudja irányítani a különböző területeket akkor is, ha nem vagyok a közelben. A tudományos munka tehát nem szenved hiányt sem Bécsben, sem Münchenben vagy Szegeden, nekem viszont hiányzik a lelki egyensúlyhoz
– fogalmazott.
Krausz Ferenc 2019-ben alapította cégét, azóta vizsgálja, hogyan lehet vérből már korai stádiumban kimutatni különféle betegségeket. Arra a kérdésre, mikor lehet ennek gyakorlati hasznosítása az egészségügyben, azt mondta, már néhány éven belül elérhetők lehetnek olyan eredmények, amelyek a felhasználhatóságot alátámasztják. Utána azonban még engedélyeztetni kell, hogy embereken történő vizsgálatnak alkalmassá nyilvánítsák, ez pedig időigényes.
Mindezeket követően pedig még politikai akaratra is szükség lesz, hogy ezt az egészségügyi monitorozást, ami kezdetben plusz költséggel jár, elvállaljuk, hogy aztán ebből megtakarítás legyen azon keresztül, hogy súlyos betegségeket korábbi stádiumban ismerünk fel. Így ugyanis az alkalmazott terápiák is sikeresebbek és olcsóbbak lehetnek
– vázolta a következő év mérföldköveit.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Nobel-díjas professzornak mi a véleménye arról, hogy hazánkban a fizika, mint szakirány vagy tantárgy, háttérbe szorult.
Erre azt tudom mondani, hogy ez a dolog leginkább a tanárok kezében van. Ha általános- és középiskolában részükről megfelelő a hozzáállás, szerintem a gyerekeket lehet lelkesíteni, ahogyan az én fizikatanárom is tudott annak idején. Az ő felelősségük tehát nagyon nagy, ahogy a kormányzaté is, hogy ezt a szakmát megfelelően megbecsülje
– mondta a Nobel-díjas fizikus.
