El kell jönnie annak az időnek is, amikor a nemzeti gyanakvás légkörét felülírják a közös érdekek

2024.06.04. 21:39

Grezsa István: 104 éve halálra ítélték az országot, de talpra álltunk

Grezsa István szerint 2010 óta, amióta június 4-e a nemzeti összetartozás napja is, megágyaztunk annak a jövőnek, amely a trianoni veszteségből képes előnyt kovácsolni.

Kovács Erika

A Fidesz-KDNP hódmezővásárhelyi ünnepségén Grezsa István mondott beszédet. Fotó: Kovács Erika

– Nem lehet egy politikai kampány sem olyan ádáz küzdelem, hogy ne lépjünk ki belőle néhány pillanatra június 4-én. Ma ne beszéljünk aktuálpolitikáról, mert az nem illik ide. Emlékezzünk arra a 104 esztendővel ezelőtti békediktátumra, ahol a nagyhatalmi gőg, elsősorban a nyugat-európai nemzetek gőgje, lényegében egy nemzetet halálra ítélt. Elveszítettük minden természeti erőforrásunkat, a nemzet területének és népességének több mint kétharmadát – kezdte beszédét Grezsa István. Kiemelte, a tragédia ellenére, ezer éves gyökereiből táplálkozva, hihetetlenül gyorsan felébredt az ország. 

Fotó: Kovács Erika 

A Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje hangsúlyozta, a trianoni békediktátum a velünk élő Kárpát-medencei népek lelkében olyan évszázados gyűlölség magvait ültette el, amelyek máig és mindennap hatnak ránk és őrájuk is.

– 104 év nem volt elegendő ahhoz, hogy ne mindenki a kénye-kedve szerint fordítsa ki az eseményeket és időnként egy kis hazaárulást is elkövessen a saját nemzete kárára – fogalmazott Grezsa István és hozzátette, 2010 óta, amióta ez a nap egyben a nemzeti összetartozás napja is, megágyaztunk annak a jövőnek, amely a trianoni veszteségből képes előnyt kovácsolni.

– A mi nemzedékünknek és az utánunk jövőknek, gyermekeinknek és unokáinknak az a feladata, hogy ezt gyakorlati előnnyé fordítsuk át és a magyar nemzet újra betöltse a történelmi hivatását a Kárpát-medencében – emelte ki. Grezsa István beszélt arról is, hogy még mindig meg kell küzdeni a lerománozás, leukránozás kádári örökségével. 

Fotó: Kovács Erika 

– 34 évvel a rendszerváltozás után sem tudtuk elérni, hogy erőforrásként tekintsünk a határon túli magyarságra és természetes létállapot legyen az, hogy immár újra egy nemzet tagjai lehetünk határoktól függetlenül. Tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy nekünk, magyaroknak az egész Kárpát-medence az otthonunk, függetlenül attól, hogy milyen országnak hívják ma és attól is függetlenül, hogy milyen arányban lakják magyarok. El kell jönnie annak az időnek is, amikor a nemzeti gyanakvás légkörét felülírják a közös érdekek – mondta Grezsa István. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában